Keresés

Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés

Sponsored Links

Kistarcsai információk

Időjárás


Sponsored Links

Vecsési információk

Hírek

Három év után érdemes elfelejteni az árfolyamrögzítést?

Három év után érdemes elfelejteni az árfolyamrögzítést?
2012. február 17., péntek 5:36 Micskei Lajos



Három év után lehet elsőként kiszállni az új árfolyamrögzítésből. Mivel az idővel csökken az elengedett kamattörlesztő nagysága és nő a gyűjtőszámlán halmozódó pénz, amit kamatostól kell visszafizetni, érdemes elgondolkodnunk azon a lehetőségen, hogy nem 60 hónapig törlesztünk fix árfolyamon. Mikor érdemes kilépni a rendszerből, erre keresi a választ a Pénzcentrum.hu elemzése. A kalkulátorunk segítségével pedig magad is kiszámolhatod, mit jelent 3 vagy 5 évig maradni az árfolyamrögzítésben.



Általánosan is megfogalmazható, hogy mikor éri meg kilépni az árfolyamrögzítésből: amikor az elhalasztott tőketörlesztés kamata magasabb, mint az elengedett kamattörlesztés. Ez könnyen előfordulhat akkor, ha már csak néhány év van hátra a hitel futamidejéből. Ezt a már eddigi elemzéseinkben is szereplő példahiteleinken mutatjuk be. A számításokhoz a Pénzcentrum.huKalkulátorát használjuk, amit itt is megtalálsz.





A hitelek futamideje, devizatartozás mértékétől, kamatoktól és a felvétel időpontjától függően eltérő lehet az árfolyamrögzítés kezdeti időpontjában fennálló devizatartozás. Az árfolyamrögzítés kezdetének júliust feltételezve kiszámoltuk, mennyit kell még törleszteni egyes példa hitelek esetében és mennyi a hátralévő futamidő.




A példahitelek adatait beütöttük kalkulátorunkba és 240 CHF/HUF árfolyamot feltételezve a jövőben is kiszámoltuk, hogy mit jelent 3 vagy 5 évig az árfolyamrögzítésben maradni. Évek számával természetesen nő a felhalmozott gyűjtőszámlahitel tartozás és a rögzítés utáni törlesztőrészlet ugrás.






Kiemeltük azt a két hitelt, melynek törlesztőrészletei leginkább eltérnek a két időtáv esetén. Ez még nem teljesen elég az alapos összahasonlításhoz, hiszen a különböző időpontban esedékes törlesztőrészleteket másként értékeljük. A "'Rövid futamidő hitelt" egy diagramon is szemléltetjük, hiszen itt látszik pontosan, hogyan változhat az évek alatt a törlesztőrészlet a két eltérő esetben.









Az árfolyamrögzítés ideje alatt is érdemes elgondolkodni a védőernyő alól való kilépésen, főleg a rövid hátralévő futamidő esetén. A törvényből kiderül, hogy 36 hónap után bármikor dönthetünk úgy, hogy nem fix árfolyamon törlesztjük tovább a hitelünket. Ezzel nem vállaljuk a nagyobb mértékben megugró törlesztőrészletet vagy az időben elnyúló tartozást.

Mikor éri meg 60 hónapnál hamarabb kilépni az árfolyamrögzítésből?

- Amennyiben hitelünk viszonylag rövid futamidejű.
- Régebben vettük fel a hitelünket, rövid hátralévő futamidő esetén.
- Alacsony devizahitel kamat esetén.
- Egyre magasabb forinthitel kamat esetén (a gyűjtőszámlahitelt ezen a kamaton kell visszafizetni).

Kedvezőbb lett az új árfolyamrögzítés elődjéhez képest, de a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozást az elengedett kamatok miatt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Amennyiben nem csökken jelentősen a forinthitelek kamata a az árfolyamgát végéig hátralévő időben, akkor milliókat is fizethetnek vissza 12-13 százalékos kamattal az árfolyamrögzítők. Mérlegelni kell tehát, hogy az árfolyamrögzítés ideje alatt mekkora könnyebbséget kapunk és ez mekkora törlesztőrészlet növekedést ér meg nekünk a védőernyő után.

 

Március végéig elérhetőek a napkollektoros pályázat vissza nem térítendő forrásai

Írta  szerk.Megjelent: 2012. február 9. Csü

Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” című pályázat meghosszabbított határideje 2012. március 31-én jár le.

A beérkezett és befogadott pályázatok támogatási igénye a rendelkezésre álló 2,9 milliárd forintos támogatási keretnek eddig közel kétharmadát kötötte le. A fennmaradó összegből változatlanul hozzáférhető a lakásonként akár 800 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatás.A beruházásokkal a lakóépületek fenntartásának költségei mérsékelhetők, az energiafogyasztás csökkenthető. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer utófinanszírozású pályázata elsősorban a háztartások fűtési és használati meleg vizének napkollektoros előállításához nyújt támogatást.

A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie.

A pályázatra vonatkozó minden információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon – írja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztályának közleménye.

 

Hogy ne verjék át! Mennyibe is kerül a lakáseladásnál most már kötelező energiatanúsítvány?

Hogy ne verjék át! Mennyibe is kerül a lakáseladásnál most már kötelező energiatanúsítvány?
1 2 Következő oldal »I. Mennyibe kerülhet? Példa, félrevezetések
II. Verseny, kedvezmények, szankció

Már tavaly foglalkoztunk azzal a rendelettel, mely szerint az idei év elejétől kötelező használt lakások eladása esetén is energiatanúsítvány készítése. Sokak számára ez az újabb teher már eleve felháborító volt, mások viszont azon akadtak fenn, hogy a vonatkozó rendeletben szereplő óradíjak és maximális óraszámok ellenére milyen magas árakról lehet hallani. Elég zavaros a kép, az egyes energiatanúsítással foglalkozó oldalak és cikkek sem igazán segítenek a tisztánlátásban. Ezért megpróbálunk rendet tenni a kérdésben.


Az energetikai tanúsítás használt lakások eladása esetén is kötelező lett 2012 elejétől (újépítésű ingatlanok esetében már 2009-ben kötelezővé tették). Érvényességi ideje 10 év, de minden eladásnál újat kell készíttetni. Vannak persze kivételek, így többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épület esetében, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (üdülő), műemlék, helyi védelem alatt álló épületnél, mezőgazdasági épületre, sátorszerkezetekre, műhelyekre, illetve olyan épületre, ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m3.

Mennyibe is kerülhet az energetikai tanúsítás?
A legtöbb helyen, nyilatkozatban azzal találkozni, hogy átlagosan mintegy 20-30 ezer forintba kerül az energetikai tanúsítás egy használt lakás esetén. Ez meglepő lehet, ha azt vesszük, hogy az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 5500 forintos óradíjat határoz meg a tevékenységre, valamint azt, hogy mindössze 2 óra számolható el egy lakás energetikai tanúsítására. Márpedig ez 11 ezer forintot jelent. Ha ehhez a kiszállási díjat is hozzáadjuk, akkor egy-két ezer forinttal magasabb. De miért mégsem ennyi?

A kormányrendelet szerint az említett költséggel csak olyan lakások esetén lehet számolni, melyeknél „a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be”.

 

fw:Nem csatlakozott a csatornára?

Nem csatlakozott a csatornára? 10-szeres díjat fizethet ? de azért nem a teljes vízfogyasztás után!
Németh Krisztián | 2012. február 1. 6:00
Mától tízszeresére emelkedik a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. Igaz, az erről szóló hír - ami az elmúlt napokban bejárta a médiát - kissé félrevezető volt, hiszen továbbra sem a teljes vízfogyasztás után fizetik meg az érintettek a díjat. De rendbe tesszük ezt a kérdést is, hogy minden világos legyen.


A 2011. évi CCI. törvény 234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg.

Ez a díjemelkedés azokat érinti, akik megtehetnék ? hiszen utcájukban a csatorna ?, mégsem csatlakoznak rá a csatornahálózatra, mert így próbálnak meg spórolni. Jó esetben a szippantós valamennyi szennyvizet elszállít, de vélhetően nem annyit, amennyi keletkezik, a többi valamilyen úton-módon eltűnik a talajban, szennyezve a környezetet. Ezért már évek óta kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet ?a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében? fogadott el 2003-ban az Országgyűlés. A mondatból az is kiderül, hogy az összeg nem tűnik el nyomtalanul a nagy közösben. Ezt részletezi is a törvény:

Mire használják fel a talajterhelési díjat?
21/B. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat ? a fővárosban a kerületi önkormányzat ? környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A települési önkormányzat ? a fővárosban a kerületi önkormányzat ? a talajterhelési díjból származó bevételt ? a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ? a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

Emellett azt is elősegíti a jelentős mértékben megemelt összeg, hogy az eddig vonakodó ingatlantulajdonosok megfontolják a rácsatlakozást a csatornahálózatra. Itt jogosan merül fel, hogy ez sincs ingyen, s nem mindenkinek az anyagi helyzete engedi meg ezt a lépést, hiszen százezres tételről van szó (mely részletfizetéssel is kiegyenlíthető).

Szerencsére a díj azokat az ingatlantulajdonosokat nem sújtja, akik azért nem tudnak csatlakozni a csatornára, mert lakóhelyükhöz még mindig nem vitték ki a vezetéket. A budapestiek számára pedig csak az okozhat gondot, hogy hamarosan már az elfogyasztott víz köbmétere után kell fizetniük, ahelyett, amennyit a szippantósok elszállítanak a derítőjükből. Erről részletesen: Bajban lesznek, akik nem csatlakoztak a csatornahálózatra Budapesten


(MTI Fotó)

De mi is az a talajterhelési díj?
Azokon a területeken, ahol lehetőség lenne a csatornára kötésre, de ezt az érintett tulajdonosok nem tették meg, ott talajterhelési díjat kell fizetni az után a szennyvízmennyiség után, amelyek elszállítását a tulajdonos nem tudja igazolni az önkormányzat felé. (A 2003 novemberében elfogadott, környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényt 26.§ (4) bekezdése felhatalmazta a települési önkormányzatokat, hogy talajterhelési díjat vessenek ki.)

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz ? mint önkormányzati adóhatóság ? tesz bevallást a jegyző által rendszeresített formanyomtatványon.

A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Egyedi vízbeszerzés esetén (nem ivóvíz-rendszerből nyert víz) a felhasznált vízmennyiség átalány mértéke 0,1m3/fő/nap.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2012. február 1-jétől: 1200Ft/m3.

Ennek azonban van egy területérzékenységi szorzója (közigazgatási területenként eltérő), amivel beszorozva megkapják végül az összeget, amit be kell fizetni.

Mivel indokolják?
A lapunk által megkeresett Vidékfejlesztési Minisztérium így indokolta a díjemelést:

?A talajterhelési díj évek óta nem emelkedett, még az infláció mértékével sem. A 2003-ban megállapított 120 Ft/m3 egységdíj ma már nem szolgálja az eredeti célkitűzést, vagyis nem ösztönöz a szennyvízcsatorna-rákötésekre, ezáltal rontja a szennyvízelvezető hálózat és tisztítómű hatékonyságát, továbbá a gazdaságtalanabb üzemeltetés költségeit azokkal fizetteti meg, akik valóban igénybe veszik a szolgáltatást. Ennek következtében romlik a költségvetési, illetve EU-s források hasznosulásának hatékonysága is.

A díjemelés hatásaként azt várjuk ? mivel a talajterhelési díj mértéke jelentősen meghaladja a csatornaszolgáltatás díját -, hogy jelentős mértékben növekszik a szennyvízcsatornára történő rákötések száma, és ezzel egy időben javul az üzemelő szennyvíztisztító telepek kihasználtsága is.?


Azért nem annyi
Az elmúlt napokban bejárt a médiát a hír, miszerint ?tízszeresére emelkedik a talajterhelési díj február 1-jétől a vonatkozó törvény értelmében, így legalább 1.200 forintot kell fizetni minden egyes elfogyasztott köbméter ivóvíz után azoknak, akiknek az ingatlanja nincs rákötve a kiépített szennyvízcsatornára?. A mondatot a Pannon-Víz Zrt.elnök-vezérigazgatója mondta, s az MTI tette közzé, illetve ennek révén számos lap, televízió. A gond csak az, hogy ez így nem pontos, mint az az előbbiekből is kiderül.

Ezzel kapcsolatban lapunk természetesen megkereste Tőke Lászlót, a a Pannon-Víz Zrt.elnök- vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy valóban nem az összes elfogyasztott vízköbméter után kell megfizetni a talajterhelési díjat, hanem azután a mennyiség után, melynek elszállítását nem tudja igazolni a tulajdonos. Magyarul, amit a szippantós nem visz el, s amiről nem ad számlát. Emellett locsolási kompenzáció is érvényesíthető, de persze sok esetben már eleve fel van szerelve külön locsolási mérő ? erősítette meg a jogszabályi rendelkezéseket Tőke László. Mint a Pannon-Víznél elmondták, a cél elsősorban az volt, hogy felhívják a figyelmet arra: már ezért is megéri csatlakozni a csatornarendszerre.

 

Szabad a panasz(fal.hu)!


Írta szerk.Megjelent: 2012. január 31. Ked


A panaszfal.hu interaktív fogyasztóvédelmi honlapon három éve vezető téma az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com, a két  becsapós honlap . Az adósságcsapdát kiötlők az emberi figyelmetlenségre, és jogban való járatlanságra alapozva ingyenes hirdetést kínálva sok embert húztak csőbe, mert a honlapokról nem lehetett leiratkozni (ez az adatvédelmi biztos honlapján is megtalálható vizsgálati eredmény), utána pedig horrorisztikus hirdetési díjakat felszámítva, számla nélküli fizetésre akarták rábírni a hirdetőket.

A panaszfal.hu interaktív fogyasztóvédelmi honlapon (napi 10 ezer látogató) vezető téma az AFM-EXE-Weltimmo-ingatlanbazar.com/ingatlandepo.com topicegyüttes. 2011-ben -valószínűsíthetően emiatt ? több illetéktelen behatolás, és illegális adatgyűjtés történt a honlapon. Ezt követően az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com ?ingyenes? hirdetést kínáló honlapokat működtető cég jogtanácsosa azt követelte a panaszfal.hu szerverének tulajdonosától, hogy ?némítsa el? a népszerű honlapot. Az együttműködési szándék jeleként az AFM-EXE-Weltimmo-ingatlanbazar.com/ingatlandepo.com topicok átmenetileg csak regisztráció után voltak megtekinthetők. (A cég-konglomerátum, és a mögötte álló személyek ügyében három éve folyik ORFK, APEH/NAV, és GVH eljárás, valószínűsíthetően tízezres nagyságrendű megkárosított, vagy megzsarolt panaszos védelmében.)

A panaszfal.hu honlap vezetője tárgyalni kívánt az említett jogtanácsossal, mert az általa 2011. január 17-én bemutatott 012210 számú igazolványáról kiderült, hogy az nem volt érvényes ezen időben, az igazolványt, a tulajdonos kérésére 2010.10.02-án a Bács-Kiskun Megyei Bíróság törölte a nyilvántartásból. A jogtanácsos azonban hónapok óta nem tartózkodik ismert címein, ezért ? a vélelmezhető összeférhetetlenség elkerülése érdekében ? az ÉTOSZ nem az illetékes ügyészséghez, hanem a Legfelső Ügyészhez fordult.

2011. decemberében lezárta a Gazdasági Versenyhivatal az említett cégek és honlapok ügyében a vizsgálatot, és határozatában megállapította az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetőinek felelősségét, továbbá összesen 5,6 millió Ft kártérítésre, valamint a határozat nyilvánosságra hozatalára kötelezte őket. Miután a nyilvánosságra hozatalt az érdekeltek elmulasztották, így a panaszfal.hu-t működtető Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége (ÉTOSZ) a fent említett topicok átmeneti korlátozást 2012.01.30-án 0:00 órától megszüntette. Ezen időponttól a topicok regisztráció nélkül is megtekinthetők!

Az ÉTOSZ illetékesei azért is döntöttek a korlátozás megszüntetése mellett, mert időközben jogerősen megnyerték az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetői mögött álló magánvádló által indított személyiség jog sérelme tárgyában indított pert, így tisztázódott: a népszerű panaszfal.hu nem sérti senki semmiféle jogát, amikor nyilvánosságra hoz, és megvitat a fogyasztóvédelem körébe tartozó ügyeket ? olvashatóa Társadalmi Szervezetek Konföderációjának az MTI OS-hez eljuttatott közleményében.

 

A rákoshegyiek mielőbbi beavatkozást várnak a repülőtérrel kapcsolatban

A rákoshegyiek mielőbbi beavatkozást várnak a repülőtérrel kapcsolatban
Írta szerk.Megjelent: 2012. január 30.


zajvédelem

 

Legalább a hatályos jogszabályok betartását, de leginkább további repülési korlátozásokat követelnek a főváros XVII. kerületének a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fel-és leszálló gépeinek zajára panaszkodó lakosai. Az ügyben csütörtök este tartottak lakossági fórumot.

Riz Levente a kerület polgármestere nyitó beszédében a légiközlekedéssel kapcsolatos legnagyobb probléma forrásának a kettes kifutópályát nevezte. Mint ismertette, ez 1,6 kilométerre esik Rákoshegy ?100 éve lakott? településrészétől és a nyolcvanas években jogszabálysértő módon építették, ugyanis az akkori rendelet 5 kilométeres védőtávot írt elő, amelyet nem vettek figyelembe.

A lakossági tiltakozás eredményeként a pálya működtetését 1984 és 1997 között átmenetileg megszüntették, a korlátozás azonban ezt követően megszűnt ? mondta a polgármester, hozzátéve, hogy 2004-ben kormányrendeletben szabályozták a használat módját. Mint mondta, a városrész minimális célja, hogy ezt a jogszabályt betartsák, ez ugyanis kimondja egyebek mellett, hogy csak hétköznap, reggel 8 és este 10 óra között lehet használni a kifutópályát, és a 10 tonnát meghaladó gépek egyáltalán nem használhatják.

Riz a lakosokkal egyetértésben elmondta, hogy ezt az előírást folyamatosan megsértik, vannak éjszakai és hétvégi gépek, valamint 400 tonnás járatról is beszámoltak a fórumon. A városrész vezetője ?nonszensznek? tartotta, hogy a jogszabályok betartásáért kell küzdeni. Szólt arról is, hogy a zajértékszámítás módja nem felel meg az ott élők érdekeinek, mert nem az egyedi zaj szintjét számolják, hanem átlagértékeket, holott a fel- és leszálló gépek lehetetlenné teszik a nyugodt alvást.

A polgármester kifogásolta, hogy nem vetnek ki légi közlekedési bírságot, ezt például a tiltott időszakban való repüléskor lehetne alkalmazni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az így keletkező összeget helyben, a hatást elszenvedők használhatnák fel, például ablakcserére. Bírálta azt, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi díjat a Budapest Airport kapja meg zajvédelmi célokra, a tapasztalat azonban az ? mondta -, hogy a 3-400 millió forintos bevételnek nincs nyoma a térségben. Hozzátette, hogy ebből az önkormányzatok szeretnének részesedni és a pénzt zajszintet csökkentő beruházásokra fordítani.

Riz kitért a reptér üzemeltetőjének fejlesztési elképzeléseire is, amelyek megvalósítása forgalomnövekedéssel járna, de álláspontja szerint a lakosok számára így is elviselhetetlen a helyzet, ?nem lehet örökké nemzetgazdasági szempontokra hivatkozni és az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyni?.

Több felszólaló lakos azt mondta, hogy a gépek által kibocsátott üzemanyag légzőszervi megbetegedést okoz, és azt kérték, hogy legyenek rendszeres egészségügyi szűrések. Hangsúlyozták, hogy a fel- és a leszálló gépek által okozott zajszint már-már elviselhetetlen. Házaik elértéktelenedtek ? panaszolták, és többen is sürgették, hogy Budapest Airport vásárolja meg azokat, hogy a kapott pénzből új ingatlanhoz juthassanak.

Szó volt arról is, hogy több eljárás is folyamatban van, amelyeket az önkormányzat a lakosokkal közösen indított a Budapest Airport ellen, a felszólalók az eljárások felgyorsítását sürgették.

A fórumon Szarvas Gábor, a a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport környezetvédelemért felelős igazgatója azt mondta, tisztában vannak a rájuk háruló felelőséggel, és beruházásokkal igyekeznek csökkenteni a zajterhelést.

 

Áldott Ünnepeket!

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakács/szakácsnő.

Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg éppen azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik.

A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
Csak a szeretet az az ajándék, ami megmarad.

 

Áldott Ünnepeket!

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakács/szakácsnő.

Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg éppen azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik.

A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
Csak a szeretet az az ajándék, ami megmarad.

 

Izomerősítő hatása van a csokoládénak

Izomerősítő hatása van a csokoládénak

2011. szeptember 15.,

Szerző: MTI

Attól is erősödtek a kísérleti egerek, ha edzés helyett csokoládét majszolgattak - számolt be egy kutatás.

//

Az étcsokiban és a kakaóban található egyik anyag egereknél hasonlóan erősítette az izmokat, mint az edzés - idézte csütörtökön amerikai kutatók megállapítását a The Daily Telegraph brit napilap hírportálja. Naponta kétszer kapott az egyik csoport egér epikatehint, egy kakaóban lévő flavonoidot, míg a másik csoport eközben taposómalomban "edzett" napi 30 percet.

Moh Malek kutatásvezető, a detroiti Wayne Állami Egyetem munkatársa kollégáival úgy találta, hogy az epikatehinnel etetett állatok ugyanolyan teljesítményt értek el a 15 napos periódus végére, mint a tréningezők. A vegyület növelte a sejteket energiával ellátó sejtszervecskék, a mitokondriumok számát az izomsejtekben, hasonlóan ahhoz, ahogyan a tréningezés teszi.

Fotó: Fazekas István

"Ahogy öregszünk, vázizmainkban csökken a mitokondriumok száma, ami befolyásolja fizikai teljesítményünket, az izmok energiatermelését és teherbírását is. Az epikatehinről szerzett ismereteinket - azt, ahogyan növeli a mitokondriumok számát - alkalmazhatjuk arra is, hogy az izmok öregedéséből származó hatásokat mérsékeljük" - magyarázta Malek. Tervezi a kutatócsoport, hogy későbbiekben humán tesztekben is ellenőrzik a vegyület hatását.

Azok a középkorú egerek, amelyek a mostani vizsgálatban egyszerre "edzettek" és kaptak epikatehint, még jobb fizikai állapotban fejezték be a kísérletet, mint amelyeknél csak az egyik módszert alkalmazták. A tanulmányt a Journal of Physiology című szakfolyóirat csütörtökön megjelent száma ismertette részletesen.

 

Érdemes még árfolyamrögzíteni? 229 körül stabilizálódhat a frank

Érdemes még árfolyamrögzíteni? 229 körül stabilizálódhat a frank

2011. szeptember 7. Pénzcentrum/Portfolio.hu

A svájci jegybank tegnap délelőtti bejelentése jelentősen csökkenti azt a bizonytalanságot, amely eddig a svájci frank forinttal szembeni árfolyamkilátásait övezte, ugyanis a devizaárfolyam egyik "lába" kapcsán most már nagyobb bizonyossággal tudunk - legalábbis rövid távon - előrelátni. Azt persze majd az idő dönti el, hogy a svájci jegybank képes lesz-e az eddigieknél gyengébb szinteken tartani a frankot. Mi változott a frankhitelesek számára, érdemes még árfolyamrögzíteni?

// //
// 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter

Mint ismert, tegnap délelőtt 10 órakor a svájci jegybank bejelentette be, hogy a frank rendkívüli túlértékeltsége miatt azt tűzi ki: a frank ne erősödhessen az euróval szemben az 1,20-as szintnél tovább (az EUR/CHF jegyzések ne süllyedhessenek ezen szint alá a devizapiacon).

Ez tehát egy árfolyamküszöböt jelent, nem a keresztárfolyam rögzítését. Az EUR/CHF jegyzések a jegybank szemszögéből ennél nyugodtan ingadozhatnak magasabb szinten, csupán akkor fog belépni a piacra nagy összegű euróvásárlásokkal a jegybank, ha azt látja, hogy az árfolyam ezen küszöb alá süllyedne. Innentől kezdve a frank euróval szembeni árfolyamkilátásai szokatlanul "egyoldalúvá" válnak, azaz sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a frank az 1,20-es szint felett mozog az euróval szemben, mint az alatt.

Augusztus közepén, miután csaknem 1,00-ig erősödött a frank az euróval szemben, azt valószínűsítettük, hogy már túl lehetünk a frankerősödés tetőpontján, azaz azt, hogy a svájci jegybank idővel eléri majd, hogy gyengébb szintekre terelje a fizetőeszközét.

Amint azonban a bevezetőben jeleztük, a közeljövőben nagy az esélye annak, hogy a piac teszteli a jegybankot, azaz átmenetileg 1,20 alá igyekszik "nyomni" az árfolyamot. Néhány hónapos távon azonban könnyen elképzelhető, hogy a piac tiszteletben tartva az árfolyamküszöböt, a gyengülés irányába lendül túl, azaz az 1,30-as szint körülig, esetleg afölé mozdulnak a jegyzések. Ez egyértelmű trendfordulót jelentene, hiszen a technikai elemzési szempontból kiemelten fontos 200 napos mozgóátlagnál (1,24-nél) is jóval magasabbra kapaszkodna az árfolyam.

Azzal, hogy a frank/forint jegyzések szempontjából a keresztárfolyam egyik "lábánál" tudunk egy árfolyamküszöbről, innentől kezdve a magyar frankhiteleseknek csak a forint euróval szembeni árfolyammozgására kell figyelnie. Arról sem szabad természetesen elfeledkezni, hogy a havi törlesztőrészleteket nemcsak az aktuális piaci árfolyam, hanem a svájci frank kamattartalma is lényegesen befolyásolja (sőt egy hosszabb futamidejű kölcsönnél ennek jóval nagyobb hatása van a havi törlesztőrészletre). Egy-két éves távon ugyanis van arra kockázat, hogy a masszív frankgyengítés (pénznyomtatás) miatt megugrik az infláció Svájcban, ami miatt idővel kamatemelési sorozatba kezd a svájci jegybank (az 1978-as svájci árfolyamküszöb meghatározás után az 1980-as évek elejére, az olajárrobbanás hatásával együtt, 7% körülre ugrott a svájci infláció).

Milyen frankárfolyam várható a svájci döntés után? Amennyiben csak az árfolyamkilátásokra koncentrálunk és 1,20-as euró/frank árfolyamszintet tételezünk fel tartósan, akkor például 275-ös euró/forint árfolyam mellett 229-es frankárfolyam adódik. A legfrissebb, ma közzétett Portfolio.hu alapkezelői felmérésben a legtöbb szakember azt vetítette előre, hogy 3, illetve 12 hónapos időtávon a 271-es referenciaérték körüli +/-2%-os tartományban lesz majd a forint euróval szemben.

MIt tehet a frankhiteles?

Akormány által ajánlott rögzített árfolyam melletti törlesztési lehetőség (amelyről év végéig lehet dönteni) 180-as árfolyamot jelent. A fentiek azt jelentik az árfolyamküszöbbel kapcsolatos döntés szempontjából:

- aki bízik abban, hogy a svájci jegybank sikeresen meg tudja tartani az árfolyamküszöböt, sőt idővel a frank gyengülése valószínűbb,

- illetve aki arra számít, hogy a forint viszonylag erős szinteken marad az euróval szemben,

akkor az a mostani legvalószínűbb forgatókönyvek mellett 190-220 körüli frankárfolyamra számíthat a következő években. Ha anyagi lehetőségei megengedik, hogy tartósan ilyen szintek mellett tudja törleszteni az adós a hitelt, akkor a 180-as rögzítéses árfolyam kevés vonzerőt jelent számára (mint ismert azt választva egy forint gyűjtőszámlán kamatozni is kezd a felhalmozott tartozás).

 

Ennyibe kerül Stohl az adófizetőknek: börtönárak Magyarországon

Ennyibe kerül Stohl az adófizetőknek: börtönárak Magyarországon

2011. szeptember 7.,
Pénzcentrum

 

A tavalyi számok alapján napi 2238 forintba kerül egy fogvatartott a magyar adófizetőknek. A büntetés-végrehajtás évente egy adott összeget kap a központi költségvetésből, azt kell elosztania a börtönök működésére, így számítható ki a fogvatartotti közvetlen költség, azaz hogy egy rab egy napja mennyibe kerül.

// //
// 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta: a 2010-es számok szerint a fogvatartotti közvetlen költség, azaz egy magyarországi rab egy börtönben töltött napja 2238 forint. Ez az átlag úgy számolható ki, hogy a költségvetés által a büntetés-végrehajtási rendszer működtetésére elkülönített összeget elosztják a fogvatartottak számával - így szinte az egészet az adófizetők adják össze (a fennmaradó részt maguk a börtönök "termelik meg").

 


A keddi ítélet szerint Stohl András 10 hónapot tölt börtönben: ha a színész műsorvezető egy börtönben töltött napját a fenti összeggel vesszük, akkor 10 hónap alatt (30 napos átlaggal számolva) 671 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.

A tegnapi ítélet szerint Stohl öt hónap után szabadlábra bocsátható, ebben az esetben a fenti -becsült- összeg felét, azaz 335 ezer forintot költ rá az állam.

Vannak luxusbörtönök is


Nem mindegy azonban, hogy az elítélt hol tölti büntetését. A hazai börtönök többségében ugyanis nagy a zsúfoltság és nem éppen ideálisak a körülmények. Van azonban két olyan intézmény, amelynek lakóit irigyelheti a többi fogvatartott. Szombathelyen egy 800, Tiszalökön pedig egy 700 fős "luxusbörtön" működik. A két komplexum úgynevezett PPP konstrukcióban épült.



A szombathelyi börtön
(Fotó: BVOP)


Ez azt jelenti, hogy az államnak nem kellett előre kifizetnie a teljes beruházás ellenértékét. Ehelyett a börtönök átadását követően az állam meghatározott időszakon keresztül díjat fizet az építőnek. Mindkét intézet esetében 15 éves futamidejű konstrukcióról van szó. Az éves bérleti díj összege (2004. évi árszinten) intézetenként maximum 1,91 milliárd forint. A bérleti díj mértékét az előző évi inflációval lehet növelni. Például a szombathelyi börtön finanszírozására ma már több mint 2 milliárdot fizet az állam évente.

A szombathelyi börtönben bolt, 10 ezer kötetes könyvtár, kilenc (!) sportpálya, tornaterem, színházterem, szakkörök (fazekas, festő, zene stb.) tartására alkalmas melléképületek, tanterem és ökumenikus imaterem szolgálja a rabok kényelmét. Ezen felül változatos étrend, minden szobában televízió és padlófűtés is jár az elítélteknek.

 

Hatalmas zuhanás: sokak vágya teljesült

2011-09-06
Hatalmas zuhanás: sokak vágya teljesült

Nagy lélegzetet lehet venni ? fogalmazott a hírTV-nek Tóth Gergely pénzügyi elemző a svájci jegybank döntése kapcsán, melynek értelmében 1,20 svájci frankban állapították meg az euró ?eltűrt? árfolyamát, és közölték, hogy minden eszközzel megakadályozzák annak áttörését. A hírre két órán belül hatalmasat ? 20 forintot zuhant ? a frank árfolyama. A svájci jegybank kedden bejelentette, hogy árfolyamcélt állít fel: az euróval szemben az 1,2-es szintet célozzák meg. Ez gyakorlatilag a rögzített árfolyam bevezetését jelenti, amit korábban is sokan vártak a piacokon, ám a lépés mindeddig elmaradt.
?A jegybank azonnali hatállyal megakadályozza az EUR/CHF árfolyam 1,20-as áttörését. A jegybank minden rendelkezésére álló eszközzel a leghatározottabban ki fogja kényszeríteni a minimumárfolyamot, és ennek érdekében bármekkora összegben kész külföldi devizát vásárolni? ? írja a közlemény. A svájci jegybank bejelentése után két órán belül 20 forintot zuhant a svájci frank árfolyama. Kedden 11 órakor 230 forinton kereskedtek a svájci devizával a 252 forintos szint után. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben is erősödött kissé, déli 12 óra körül 276 forinton jegyezték.
A kiszámíthatóság lehet komoly segítség
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője a hírTV-nek úgy fogalmazott: nagy lélegzetet lehet venni a döntés után, amely esélyt ad arra, hogy a forint árfolyama 200 körülre erősödjön az év végére, és az euró-forint árfolyamot is stabilizálhatja. Mint mondta: a döntés következtében a devizahitelesek számára a kiszámíthatóság jelenthet komoly segítséget.

A magyar jegybanknak nagyobb lehet a mozgástere ? vélekedett a szakértő, hozzátéve, a gazdaságot is élénkítheti, valamint a kiskereskedelmi forgalmat is beindíthatja az év utolsó hónapjaiban, ha a törlesztőrészletekben érdemi csökkenés lesz. (rá, pr)

hírTV, MTI

 

Hitelválság: a helyzet borzasztó, de változások nélkül csak romlani fog

Hitelválság: a helyzet borzasztó, de változások nélkül csak romlani fog

 

Amennyiben igaz az állítás, hogy a családok (deviza) hitelek törlesztésével kapcsolatos fizetési nehézségei leginkább a munkahely elvesztéséből adódnak, akkor a foglalkoztatottság újbóli emelkedése érdemben segíthet a fizetőképesség helyreállításában. Az egyik kereső kiesésével ugyanis a családok nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett törlesztőrészleteket, az elveszett jövedelmet a fogyasztási színvonal csökkentése sem képes ellensúlyozni. Mindez különösen az átlagos vagy az alatti jövedelmi kategóriákba tartozókat érinti.

A devizahitelesek a Széll Kálmán Terv végrehajtásán túl is szembesülnek negatív fejleményekkel: a világgazdasági növekedés a vártnál jobban lassult 2011 közepén, továbbá romlottak a globális növekedési kilátások is. A várható lassulás miatt a büdzsé 2012-ben százmilliárd forint bevételtől is eleshet, a helyzet addicionális ?kezelése? pedig tovább csökkenti a foglalkoztatás bővülésének esélyét.

A makrogazdasági helyzet, illetve az azzal kapcsolatos várakozások mellett a devizaárfolyamok, a hitelkamatok mértéke, valamint a hitelező pénzügyi szervezeteket érintő adó-terhek is hatással vannak a törlesztőrészletek mindenkori nagyságára.

Mitől függ a törlesztés nagysága?
Az említettek kívül a devizakölcsön törlesztőrészlete a kezelési költségtől, a kamat mértékétől, valamint az érintett deviza és a forint közötti árfolyam alakulásától is függ. A kamat, és még inkább a kezelési költség a pénzintézetek által elvárt profit mértékét tükrözik.

A kamatterhet alapvetően az határozza meg, hogy a bank milyen áron tud forrásokhoz jutni a bankközi devizapiacról. Amennyiben a Magyarországon tevékenykedő pénzintézetnek kölcsönt nyújtók úgy ítélik meg, hogy emelkedik a visszafizetés kockázata, a bank drágábban jut forráshoz. Az ország kamatfelára nemzetközi összehasonlításban köztudottan igen magas. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában éppen ezért ? az adósságcsökkentés révén ? ennek mérséklése áll, ehhez pedig elengedhetetlen a piac által elvárt költségvetési hiánycél kitűzése, és annak reális intézkedéseken keresztüli megvalósítása. Ennek hiányában a hitelkamatok jelentős emelkedésének lehetnénk szemtanúi. A globális kockázatvállalási hajlandóság kedvező alakulásával azonban akár jelentősen és tartósan mérséklődhetnének a hitelterhek ? a tapasztalatok szerint inkább csak hosszabb távon.

A kezelési költség a bankok nyereségességétől is függ. A pénzügyi szervezetek 2010-től fizetendő, nemzetközi összehasonlításban is igen magas különadója (az úgynevezett bankadó) a pénzintézetek nyereségességét csökkenti ? jelen állás szerint 2013 végéig. A nyereségesség komoly és hosszú távú csökkenését okozná a szektorban, amennyiben ez a teher jelenlegi formájában 2013 után is fennmaradna. A bankok az adóemelések legalább egy részét a lakosságra hárítják, ami a hitelesek terheiben magasabb kezelési költségként jelenik meg. A bankadó ? különösen, ha 2013 után állandósul ? kedvezőtlenül hathat a hitelezési aktivitásra, végső soron pedig a reálgazdaság növekedési ütemét mérsékelheti azzal, hogy a vállalatok csak drágán, vagy egyáltalán nem jutnak elegendő forráshoz.

A foglalkoztatottság növelése nem elégséges
Gáspár Katalin és Varga Zsuzsa tanulmánya egy rögzített makrogazdasági pálya mentén vizsgálta, hogyan alakul a fizetési nehézségekkel szembesülő hitelesek száma a közeljövőben. Az előrejelzés egyik feltételezése az volt, hogy a foglalkoztatás csökkenésének jelentős része 2009-ben és 2010-ben lezajlott, így a következő években a válság miatt munka nélkül maradtak fokozatosan újra belépnek a munkaerőpiacra. A szerzők másik fontos feltevése, hogy a devizaárfolyamok ? elsősorban a svájci franké ? nem változnak jelentős mértékben a következő években. A feltevések következtében 2011-től a fizetési nehézséggel küzdő, illetve bedőlt hitellel rendelkező háztartások számának folyamatos csökkenését prognosztizálta a modell.

Az ?optimista? forgatókönyv érvényessége azonban kétségessé vált, mivel a frank?forint árfolyam a 2009?2010-es átlaghoz képest jelentősen romlott, illetve várhatóan a foglalkoztatási helyzet prognosztizált javulása is moderáltabb lesz a kiigazítás miatt.

A probléma makacs volta
A hiteleseken belül elvileg nem kellene megkülönböztetni a devizában eladósodottakat ?utóbbiakat ugyan az árfolyamkockázat is érinti, ráadásul a lakossági devizahitelek állománya nagyobb a forint alapúakénál ?, mivel az állományok arányában a forinthitelesek között is hasonló mértékben fordulnak elő problémás hitelek. A hitelesek helyzetére már a fizetési nehézségek 2008?2010 közötti tendenciái is rávilágítottak, annak ellenére akut problémát jelezve, hogy az árfolyamok akkor még nem közelítették meg a jelenlegi szinteket. A hitelesek nehézségeit jelezte az is, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján (2010 közepéig) a futamidő folyamatos növekedése mellett nőtt a 90 napon túli fizetési késedelmes kölcsönök hiteltartozása. Ez arra utalhat, hogy a fizetési problémák a magasabb felvehető hitelösszeg érdekében hosszabb futamidőt vállalt hiteladósokat érinthetik, azaz a hitelfelevők e nem elhanyagolható része (legalább tíz százaléka) egyszerűen ?túlvállalhatta? magát ? részben azért, mert 2009 előtt ?olcsón? lehetett hitelhez jutni.

A pénzintézetek adósvédelmi programjai (átütemezés, átmeneti fizetési könnyítés, és így tovább) elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy megfordítsák a hátralékos adósok számának emelkedő tendenciáját. Erre utal az is, hogy fokozatosan nőtt azon hitelfelvevők aránya, akik az újratárgyalt szerződések után is késedelembe estek ? nemcsak a deviza-, hanem a forinthitelesek között is. A MNB és PSZÁF legfrissebb adatai szerint 2010 közepe óta a helyzet egyértelműen tovább romlott: 2011 második negyedévében a nem teljesítő lakossági hitelek aránya szinte minden hiteltípusnál (forint, deviza, fogyasztási, jelzálog, és így tovább) jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bankok várakozásai azt mutatják, hogy az átstrukturált és újratárgyalt hitelek aránya akár a duplájára is nőhet 2011 első feléhez képest.

Kedvező világgazdasági fordulat nélkül a Széll Kálmán Terv végrehajtása, valamint a költségvetés kiegyensúlyozását célzó további intézkedések révén várhatóan a korábbi foglalkoztatási prognózisok konszenzusának romlásával kell számolni. Az Otthonvédelmi Akciótervre sem véletlenül volt szükség, ez ugyanis alkalmas lehet arra, hogy 2013?2014-ig megállítsa a bedőlő hitelek számának növekedését. Amennyiben a bankadó a jelenlegi szabályozásnak közel megfelelő mértékben marad fenn, az hosszabb távon rontja a reálgazdasági bővülés esélyeit. A hitelesek fizetési helyzetében 2011 előtt történt fejlemények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy gyökeres fordulat nem várható a kamatok tartós csökkenése, a foglalkoztatási (egyben jövedelmi) helyzet érezhető javulása, vagy a tömeges hitelfelvételhez kapcsolódó valós társadalmi veszteségek gazdasági szereplők között megosztott ?realizálása? nélkül.

 

Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?

Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?

2011. augusztus 29., Pénzcentrum

 

Több ezer, a frankhitelt a jelenlegi szinten is pontosan fizető ügyfél ragadt az ingatlanában, pedig költözne, ha tehetné.

// // // =a};j.B=5(){v(w.I&&w.I.H>0){4 a=\'U/x-T-R\';4 b=w.Q;v(b&&b[a]&&b[a].A&&b[a].A.G){4 c=b[a].A.G;4 d=c.y(\' \');4 e=d[2].y(\'.\');j.p=r(e[0],10);j.t=r(e[1],10);j.9=d[3];j.q=o(j.9);j.F=J}}M v(w.1a.19("17")==-1&&16.15){4 f=-1;13(4 i=0;i 6) {var plugin = true;} else {var plugin = false} var CreativeWrite = ''; if ( plugin && ("http://indexhu.adocean.pl/files/vdmspsrslx/pbdmmvfscv/kerdesbanner_1.swf"!=="" || ""!=="" ) ) { CreativeWrite+='
'; CreativeWrite+='
hirdetés'; CreativeWrite+=''; if ( ""=="" ){ CreativeWrite+=''; CreativeWrite+=''; } else{ CreativeWrite+=''; CreativeWrite+=''; } CreativeWrite+=''; _ado_code = function() { _ado_write(document, CreativeWrite); } } else { if(""==""){ document.write('
'); document.write('
hirdetés'); document.write(''); document.write(''); } else{ document.write('
'); document.write('
hirdetés'); document.write(''); document.write(''); } } if(""!=="") document.write(''); function _ado_write(obj, str) { obj.write(str) } if (typeof(_ado_code) == 'function') _ado_code(); ]]>

A mindenki által látható problémát, amely a teljes gazdaságra kiterjed a rosszul, vagy fizetni egyáltalán nem tudó Frankhitelesek okozzák. Ezt orvosolni kell és az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy a kormány mindent megtesz, hogy enyhítse a bajt. Indokolt lépés volt a CHF jelzáloghitel tiltása abból a megfontolásból, hogy csökkentse a Frank, mint menekülő deviza kilengés okozta kitettségét a lakosságnak. A tűzoltásnak azonban van olyan hozadéka, amivel eddig senki nem foglalkozott, mégpedig az, hogy azok a csendes, pontosan fizető Frankhitelesek, akik szívesen költöznének, "bent ragadtak" az ingatlanjukban. Az ok egyszerű: csak nagyon körülményes jogi procedúrával, némi szerencsével és számtalan bizalmi tényező beiktatásával lehet új ingatlanra átvinni a hitelfedezetet, vagyis szinte sehogy.

A jelenleg létező jogi megoldást is kevesen ismerik, még ügyvédi körökben is. Nyilván az ügyfél a problémájával elsőnek a bankjához fordul, ahol nem feltétlenül ismerik a lehetőségeket, s valljuk be nem is igazán áll érdekükben a folyamat, hiszen új hitelfelvétel nem történik, csak fedezetcsere.

Nézzük, hogy kisebb és nagyobb lakásba költözésnél mi volna a logikus eljárás. Ha egy tulajdonos kissebbe költözne költségracionalizálás céljából, akkor az értékesítés és vétel közti különbözetet befizetné a banknak, aki az új lakásnak megfelelő, már csökkentett fedezettel vezetné tovább a csökkentett hitelt.

Nagyobb lakásba költözés esetén, ha rendelkezik a tulajdonos a többlettel,(amennyivel többe kerül a nagyobb lakás,) akkor a bank ugyanazt a hitelt egy másik, immáron magasabb ingatlanra terhelhetné át. Az adós költözhetne egy nagyobb lakásba, szabad tőkét felhasználva úgy, hogy nagyobb kockázatot nem vállalna a hitelével, a bank pedig nagyobb fedezetet kapna ugyanarra a hitelre.

A Duna House és Dr. Orbán András ügyvéd a következő lehetőséget ajánlja a problémára. Az ügylet kettő adásvételből áll össze: a meglévő lakást is el kell adni, illetve az újat megvásárolni. Az első lakás eladásánál azonnal felmerül a kérdés: hogyan kerüljön sor a tehermentesítésre? Az első lakás vevője számára ugyanis biztosítani szükséges a jelzálogjog törlését a kifizetés esetére, a második adás-vétel esetében pedig az eladó szeretné biztonságban tudni, hogy a vételárat megkapja. A problémát elsősorban az okozza, hogy a jelenlegi törvények szerint csak úgy van lehetőség fedezetcserére, ha a tulajdonos nevén van az a két lakás, amelyek közt a fedezetcserét szeretné lebonyolítani. Kevés adósnál áll elő az a lehetőség, hogy önerőből vegyen egy másik lakást és utána átterhelje a fedezetet, mielőtt a régit eladná. Mégis jelen lehetőségek között valahogy azt az ideális állapotot kellene elérni, hogy az eladandó lakás még-, a megvásárolandó pedig már a költözni vágyó tulajdonában legyen. Ez jelenleg csak nagyon körülményes jogi procedúrával (és rengeteg papírmunkával) kiküszöbölhető probléma.

Mindkét adásvételben szereplő feleket először is ajánlott egy asztalhoz ültetni és a két tranzakciót egy jogi körben kezelni, mert ha a rendszerben bármilyen hézag keletkezik, valakinek hatalmas kockázatot kell vállalnia. Lehetőség szerint az első adásvételi szerződés vevője a teljes vételárat helyezze ügyvédi letétbe, melyből a második adásvételi szerződés vételára annak eladóját illeti meg. (Fontos, hogy a letétbe helyezett összeg elérje a második adásvételi szerződés vételárát, ellenkező esetben a második adásvételi szerződés vevője - aki egyben az első adásvételi szerződés eladója - ki kell, hogy egészítse azt.) Ezen túlmenően az ügylet másik alapköve a bank, mint a jelzálogjog jogosultja. Neki kell nyilatkozni arról, hogy a megvásárolandó ingatlan alkalmas a fedezetcserére és ha a megvásárolandó ingatlanra a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerül, akkor a terhet átjegyzi az új lakásra.

A szükséges összeg letétbe helyezése, illetve a banki nyilatkozat megléte esetén a második adásvételi szerződés vevőjének (aki egyben az első adásvételi szerződés eladója) tulajdonjoga a megvásárolandó ingatlanra bejegyzésre kerül, mely esetre - a fent említett banki nyilatkozat alapján - a bank átvezeti a jelzálogjogot az első lakásról a második lakásra. Ezt követően kerülhet bejegyzésre az első lakás vevőjének is a tulajdonjoga. Az ügyvédi letétből ezt követően szabadul fel a második adásvételi szerződés eladója javára az őt megillető vételár. Amennyiben a tulajdonjog, illetve jelzálogjog átjegyzése elmaradna, a letétbe helyezett összeg az első adásvételi szerződés vevőjének visszajár, vagy a jelzálogjog törlésére fordítható.( Arra is van példa, hogy a hitelező pénzintézet különíti el a tehermentesítéshez szükséges összeget egy óvadéki számlán.)

Arra a nem várt esetre, ha a második lakáson a tulajdonjog átvezetésre kerül, azonban az eladó a vételárát mégsem kapná meg, javasolt egy olyan speciális tartalmú adásvételi szerződés felbontásáról szóló megállapodás aláírása és az aláírással egyidejű letétbe helyezése, mely alapján a második lakás tulajdoni viszonyai visszaállíthatóak.

Jelentősen bonyolítja a fent vázolt folyamatokat, amennyiben a teljes vételár letétbe helyezésére nincs lehetőség, vagy a második lakás is terhelt, illetve az első lakás vevője részben banki hitel igénybevételével kívánja megfizetni a vételárat.

És ez még csak a jogi része a problémának, ugyanis nem vettük bele azt a gyakorlati nehézséget, hogy mindez akkor hajtható végre, ha az adós egyszerre talál vevőt a lakására és találja meg a számára ideális másik ingatlant, amibe költözne. Ez önmagában is egy alig teljesíthető gazdasági feltétel!

A gyakorlatban alig ismert a fenti eljárás, de az sem volna meglepő, ha valakit elriasztana a procedúra jogi vagy gazdasági nehézsége. A fenti folyamatból jól látszik, hogy nagyon körülményes a mostani jogi helyzet és nem ad valós megoldást azoknak, akik beragadtak az ingatlanjukba. Többféle, a fentinél egyszerűbb eljárás is elképzelhető. Az egyik kézenfekvő ezek közül áthidalja a problémát, hogy ne kelljen egyszerre, egy időben a két tranzakciót tető alá hozni, hiszen ez óriási gátat szab a lehetőségeknek. Ha az adós úgy adhatná el az ingatlanját, hogy a vételár a bankjánál egy "ideiglenes fedezeti számlára" kerülne, akkor a bank is biztosítva maradna, ameddig az újonnan megvett lakásra áthelyezi a fedezetet. Vagyis bevezetésre kerülne egy készpénz fedezetes (akár maximalizált) időszak a két ingatlanfedezet között. Ez a lépés például nagyban könnyítene a probléma gazdasági feltételein és minden bizonnyal a jogi eljárást is egyszerűsítené.

Hogy mennyire élő a probléma: az egyik, eddig mindent pontosan fizető ügyfelünk arról panaszkodik, hogy gyermeket vállalnának, de addig nem vágnak bele, amíg nem tudnak nagyobb lakásba költözni. A "csapda" miatt azonban képtelen lépni. A több ezer így beragadt családok egy része tehát más, nem várt következményt is eredményez. Ha nem is jelentős, de később akár kimutatható demográfiai csökkenéshez is vezethet.

Talán illene foglalkozni a nehéz körülmények ellenére is pontosan, elmaradás nélkül fizetőkkel. Sokan vannak: a bankszektor 90 napon túl lejárt hitelállományának aránya 8,57-ről 10,54 százalékra emelkedett június végére az előző negyedévihez képest, ennek a 63,4 százaléka (1.193,124 milliárd forint) deviza alapon nyújtott hitel volt. Az ügyfelek közel 90%-a tehát pontosan fizet. Ha a törvények lehetővé tennék, hogy a jó ügyfelek - mintegy jutalom gyanánt - a meglévő CHF alapú hiteleiknél egy könnyített eljárás keretében ingatlanfedezetet tudnának cserélni, akkor a kormány céljai úgy tudnának teljesülni, hogy akár családbővítés okán, akar költségracionalizálásból, de mégis képesek lennének a tulajdonosok könnyen továbblépni.
 

fw:Hogyan védekezzünk a betörők ellen?

Hogyan védekezzünk a betörők ellen? A lakás elektronikai és építészeti védelme

Dr. Gratzer Gábor | 2011. augusztus 9.
I. Elektronikai védelem

A betörések megelőzésének lehetőségei alapvetően kétirányúak. A bejutás megakadályozásának eszközei a mechanikai vagyonvédelmi berendezések, míg a behatolás jelzésére az elektronikus jelzőrendszerek szolgálnak. Utóbbival, és az építészeti bűnmegelőzéssel foglalkozunk ebben a cikkünkben.

Az elektronikus jelzőrendszerek feladata, hogy észleljék a behatolást vagy annak kísérletét, és ezt a megfelelő módon jelezzék. A riasztórendszerek részei a központi egység, az érzékelők, a kezelőszervek, a hang- és fényjelző berendezés. Sok településen és városban lehetőség van a riasztórendszernek úgynevezett vagyonvédelmi központba való bekötésére. Ebben az esetben a helyi riasztás mellett vagy helyett a riasztás egy diszpécserközpontba fut be, ahonnan intézkednek az ellenőrzésről. A vagyonvédelmi központokhoz való csatlakozás az egyik legeredményesebb módja a vagyonvédelemnek. A riasztórendszerek telepítésénél mindig figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, majd azoknak megfelelően kell megtervezni az érzékelők és a kezelőszervek elhelyezését.

Elektronikus jelzőrendszerek

A központi egység fogadja az érzékelőktől beérkező jeleket, és szükség esetén bekapcsolja a hang- és fényjelzést, illetve jelzést küld diszpécserközpontba. A riasztóközpontba az érzékelőtől érkező jelzés értékelésének módja attól függ, hogy a rendszer élesítve van-e vagy sem. Riasztórendszer kiépítésekor ügyeljünk a megfelelő szabotázsvédelemre is, hiszen mit sem ér egy drága riasztó, ha egyetlen nyisszantással el lehet vágni az áramforrást vagy a telefonvonalat, amin a riasztást küldi.

A héjvédelem részeként az érzékelők azt jelzik, ha ez előre meghatározott és védett pontokon behatolás vagy annak kísérlete történik. Ezek a behatolási pontok a nyílászárók, így a héjvédelem elemei közé a nyitásérzékelők és az üvegtörés-érzékelők tartoznak. Ez utóbbiakat lehet az üvegre szerelni, de újabban az akusztikus érzékelőket használják. Ezeket a falra szerelik, és az ablaküveg betörésének hangjára küldenek jelzést a központba. Nagyobb értékek védelme esetén a falak védelme is szükségessé válhat. Erre alkalmasak a falbontás-érzékelők, amelyek már a fúró által keltett rezgést is képesek észlelni.

A térvédelem alatt általában a mozgásérzékelőket értjük. Ezek egy adott helyiségben történő mozgást érzékelik. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne lehessen azokat kijátszani, és úgy mozogni az épületen belül, hogy az elkövető kikerülje a látómezőjüket.

Működési elvük alapján megkülönböztetünk:

Mikrohullámú mozgásérzékelőket: ezek az általuk kibocsátott mikrohullámú jelek visszaverődését ?figyelik?. Ha egy tárgy elmozdul, a visszavert jel frekvenciája megváltozik, és ezt érzékeli a készülék.

Passzív infra: ezek a készülékek a térben bekövetkezett hőmérsékleti változásokat figyelik. Mivel az emberek és a melegvérű állatok általában hőt bocsátanak ki, a mozgásuk esetén hőmérséklet-változás mérhető a térben, és ezt érzékeli a passzív infra.

Mivel mindkét rendszer adhat téves riasztásokat (a mikrohullámú mozgásérzékelők például a légáramlat okozta függönymozgásra, a passzív infra például a működésbe lépő fűtőberendezés hőjére), kifejlesztették a duál mozgásérzékelőket, amelyek megbízhatóbban működnek.

A riasztórendszerek csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha az érzékelők képesek érzékelni a riasztási eseményt, és a jelzést el tudják juttatni a központba, illetve ha a hang- és fényjelzők érzékelik a központ utasítását. A zavartalan működés érdekében a riasztórendszerek önmagukat is védik az illetéktelen beavatkozásoktól. Az egyik védelmi megoldás, hogy mind a központ, mind a sziréna rendelkezik akkumulátorral, így áramszünet esetén is üzemképes marad. Ha azonban hosszan tartó áramszünet esetén az akkumulátor kezd lemerülni, azt a rendszer illetéktelen beavatkozásként értékeli és riaszt (egészen addig, amíg a sziréna akkumulátora le nem merül). A másik megoldás, hogy a rendszer érzékeli, ha megszakad a kapcsolata az egységeivel, például mert elvágták a vezetéket, és a riasztás ilyenkor is megtörténik. Ezeket nevezzük szabotázsvédelemnek.

Távfelügyelet

A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag alapvetően három módja van: a telefonon, a rádióadón, illetőleg a mobiltelefonon keresztül történő csatlakozás. A csatlakozásnak létezik egy eddig még kevésbé elterjedt módja, az internetes átjelzés. A telefonos megoldás a legolcsóbb, mivel nem szükséges rádióadó vagy GSM-modul beszerelése, hátránya viszont, hogy a házba bemenő telefonzsinór elvágása, illetve a telefonszám felhívása esetén ? ilyenkor nem kap vonalat a központ ? nem tudja értesíteni a diszpécserközpontot. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a rádiós, illetve GSM-átjelzést, amelyek működését ily módokon már nem lehet megzavarni. A GSM-átjelzésnél lehetőség van a külső beavatkozás érzékelésére: amennyiben a rendszer nem küld meghatározott időközönként ellenőrző jelzést, automatikus riasztás történik.

A jelzés kétféle reakciót válthat ki. A kevésbé hatékony megoldás, ha a szolgáltató értesíti a tulajdonost vagy a szerződésben megnevezett más személyt vagy személyeket. A távfelügyeleti szolgáltatást működtető cégek ugyanakkor rendelkeznek saját járőrszolgálattal, és valamivel magasabb díjért szerződésben vállalják, hogy meghatározott időn belül a helyszínre küldik járőreiket, akik ellenőrzik, hogy történt-e behatolás. Természetesen ebben az esetben is értesítik telefonon a szerződésben megnevezett személyt vagy személyeket. A cégek között jelentős különbségek lehetnek mind az általuk kínált szolgáltatások tartalmában, mind árában. A kiválasztásnál legyünk figyelemmel a garantált kivonulási időre, az alapdíjban foglalt téves riasztásokra, mivel ezek jelentős többletköltséget jelenthetnek és az esetleges kártérítési összegre.

 

A devizahiteles is kérheti szerződésének semmissé nyilvánítását?

A devizahiteles is kérheti szerződésének semmissé nyilvánítását?

Az MSZF szerint a devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget ? állítja a szervezet. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a rá hárított, folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbit különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek ?a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően? kötelesek eljárni.- a Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint pedig ?figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.? A bank ugyanakkor nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis ? állítja az új jogi megközelítés szerzője.

Az OrientPress Hírügynökség közlése szerint a devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a hitelkárosultak rendelkezésére bocsátotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.

 

Roham várható a bérleti piacon

Roham várható a bérleti piacon

Kühne Kata

Minden évben augusztus elején indul a diákok albérletkeresése. A gólyák nagy része a felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozása után kezdi el keresni az önálló élet megkezdését szimbolizáló első lakást, de a felsőévesek is ebben az időszakban keresnek új albérletet az új tanévhez. Az időszak elején még viszonylag nagy a választék, de a lemaradók rövid időn belül kompromisszumokra kényszerülnek. A bérleti piac intenzitása nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest, de a diákok felpezsdíthetik a keresletet.

Az albérletek piaca az elmúlt évhez képest volumenben nem mutat jelentős változást, bár egyértelmű differenciálódás érezhető. A finanszírozási környezet megváltozása, a lehetőségek beszűkülése nyomán sokan szorultak ki a potenciális lakásvásárlók köréből. Akkor ? egyébként teljesen logikusan ? sokan arra számítottak, hogy fellendül a bérleti piac. A kereslet azonban másként reagált, a bérleti díjak az eladási árakkal együtt csökkentek. A piac élénkülése 2010 második felében volt érezhető, ami megállította a bérleti díjak csökkenését. A trendforduló még nem jött el idén sem a bérleti piacon, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a bérleti díjak és a forgalom is nagyjából a tavalyi szinten maradt.

Az augusztus főleg a frekventált helyen lévő, két-három szobás ingatlanok tulajdonosainak kínál jó lehetőséget ingatlanuk bérbeadására. Budapesten a diákok számára az egyik legfontosabb döntési szempont az albérlet egyetemtől, főiskolástól mért távolsága. Az elhelyezkedés fontossága gyakran a bérleti díj jelentőségével vetekszik. Az egyetemektől mért távolság, azonban nem feltétlenül fizikai távolságot jelent. Budapesten a diákoknak az egyetemről tömegközlekedéssel, átszállás nélkül, vagy kevés átszállással megközelíthető albérletek is vonzóak lehetnek. Vidéken a kisebb távolságok miatt az egyetem közelsége nem játszik központi szerepet, de a bérleti díj és a rezsiköltség után fontos döntési elem. ?Amennyiben a kínálat az adott bérleti piacon az árak tekintetében nagyon homogén ? mint például Debrecenben, ahol sok ingatlant kínálnak havonta 50-60.000 forintért ?, akkor a lokáció az első számú döntésbefolyásoló tényezővé lép elő? ? mondta el Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

A diákok általában másod-, harmadmagukkal költöznek, ennek megfelelően két-három, esetleg négyszobás ingatlanokat keresnek. Fontos, hogy külön bejáratú szobák legyenek a lakásban, hogy a saját, személyes terét minden lakótárs ki tudja alakítani. A lakóközösséget nem feltétlenül az ismeretség, vagy a barátság tartja össze, a kettő-négy fős csapatoknak a költségek megosztása a cél. Ennek megfelelően nem ritka, hogy a tanév végén nem a nyári szünet miatt mondják fel a bérleti szerződést, hanem a közben felszínre került együttélési nehézségek miatt. ?Általában az egy éves futamidejű szerződés a jellemző? ? tette hozzá Kühne. ? ?A nyári szünetre, főleg, ha egy jól bevált albérletről van szó, a diákok gyakran kérnek engedményeket, egész hónapra fizetett félhavi bérleti díj formájában, hogy megtarthassák a következő tanévre is a bérleti viszonyukat. Nem ritka, hogy visszajárnak a nyári hónapokban is a városba, így nyáron is kihasználva az egész évben fizetett albérletet.?

A válságot megelőzően a kollégium és az albérlet mellett a diákok egy részénél a saját lakás is felmerült opcióként. Általában a szülők vásároltak két-három szobás lakást csemetéjüknek. A nagyobb méret, illetve szobaszám fontos volt, hiszen a többi szobába befogadott lakótársak egyrészt társaságot szolgáltattak, másrészt az általuk fizetett albérleti díj jó zsebpénz kiegészítésként szolgált. Ez a trend a válsággal háttérbe szorult, de teljesen nem szűnt meg. Budapesten, a VIII., IX. és XIII. kerületben, de Győrben, Pécsett, Debrecenben is vásároltak már vevők ilyen céllal az Otthon Centrumon keresztül. A tavalyi évhez képest az ilyen motivációjú vásárlásban nincs visszaesés. Aki megengedheti magának, az alacsony ingatlanárak mellett, ilyen célú vásárlással jó befektetést csinálhat.

Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány vidéki városban (Forrás: Otthon Centrum)

A bérleti díjak tekintetében vegyes a kép az országban. Pécsett nagyjából havi 40 000 forint körül indulnak a bérleti díjak, Szegeden már 30-35 000 forintért lehet egy másfél szobás panellakást bérelni. Debrecenben nagyon sok ingatlant kínálnak az 50-60 000 forintos havi bérleti díj tartományban. Győrben az egyetemtől távol eső panellakás havi bérleti díja 40 000 forint körül alakul, az egyetemhez közel már 45-50 000 forint. Hasonló elhelyezkedésű, téglaépítésű lakásért 50-55 000 forintot is elkér a tulajdonosa. Miskolcon egy egyetemtől távol eső panellakást már havi 20 000 forintért is ki lehet bérelni.

Budapesten a lélektani határ 60 000 forintos havi bérleti díjnál húzódik, ez alatt könnyen ki lehet adni a központi elhelyezkedésű, jó állapotú ingatlanokat. Az ennél drágább ingatlanok is keresettek a diákok körében, de ilyen ingatlanokat már három-négy fő közösen veszi ki. A bérleti díjakból csak minimális engedményt lehet elérni, amennyiben a tulajdonos reális bérleti díjat kér, az ingatlant alkudozás nélkül veszik bérbe. Ritkán, maximum néhány ezer forintos engedményt tesz a tulajdonos. Augusztus első felében még minden kerületben és városban nagy választék van egyetemistáknak, főiskolásoknak kínált ingatlanokból, de a hónap vége felé egyre több kompromisszumra kényszerülnek a későn ébredők.

Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány kerületben (Forrás: Otthon Centrum)

A diákok általában a bútorozott, felszerelt albérleteket keresik. Az alapvető bútorok mellett gyakran elvárás a hűtő, mikrohullámú sütő és a mosógép is. A lakás minősége azonban kevésbé játszik szerepet a döntésben, bár a fővárosban a V., VI. és VII. kerületben már a diákok is inkább a jó állapotú ingatlanokat keresik. Ezen a területen a rossz beosztású, rosszabb állapotban lévő lakások kiadása meglehetősen nehéz, a diákok hajlandóak kifizetni a 60-70 000 forintos bérleti díjat is, de cserébe jó körülmények között szeretnének lakni.

Déry Attila

?A jó közlekedésű, jó beosztású, központi elhelyezkedésű ingatlanokra a diákoktól függetlenül stabil kereslet van? ? mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. ? ?A differenciálódás inkább a nagyobb értékű, magasabb színvonalat képviselő bérlemények esetén figyelhető meg. Ezek kereslete a cégek költségcsökkentése és a külföldiek kivonulása miatt a válság után csökkent.? Pesten, a belvárosban, a kiadó luxus és felsőkategóriás ingatlanok bérleti díjai csaknem a felére csökkentek. A magasabb presztízsű budai kerületekben sem ritka az olyan eladó, aki kiadás céljából fenntartott ingatlanától szeretne megszabadulni, a bérleti kereslet visszaesése miatt.
Az alacsony ingatlanárak miatt érdemes megfontolni befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlant vásárolni, de fontos olyan ingatlanba fektetni, amely iránt stabil kereslet mutatkozik. Jó célpont lehet Győr és Kecskemét, ahol a diákokon túl az autóipari beruházások is élénkítik a bérleti piacot.

 

Kártérítés a gazdáknak a GMO-val szennyezett vetőmagok miatt

A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány döntött arról, hogy a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kaphatnak az államtól. A kabinet 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a 360 ezer forint "fix hektáronkénti kárfedező juttatást." Ezt az összeget a kormány az elmúlt évek termésátlagából és a termények átlagárából számította ki. A gazdák szeptember 30-ig nyújthatják be kártérítési igényeiket, amelyek novemberi elbírálása után a termelők decemberben jutnak az összegekhez. A kormány egy tárcaközi munkacsoport létrehozásáról is döntött, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével az igazságügyi, a külügyi, a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás tárcák részvételével javaslatokat tesz további kormányzati lépésekre Magyarország teljes GMO mentességének megőrzése érdekében.

Bővebben...

 

Rákóczi híd lett a Lágymányosi hídból

A Földrajzinév-bizottság úgy döntött, hogy az eddigi Lágymányosi híd elnevezését Rákóczi hídra változtatja. Az új elnevezést Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter javasolta a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezésének kormányzati támogatásaként. A Földrajzinév-bizottság egyhangú szavazással döntött a névváltoztatásról, és tájékoztatta erről Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Tarlós István főpolgármestert.
 

Margit hídi felújítás: mi jöhet még?

Margit hídi felújítás: mi jöhet még?

Alulnézet

A Margit híd felújításához kapcsolódó korrózióvédelmi munkák miatt elkerülhetetlen az alsó rakpartok szakaszos lezárása, melyet már a beruházás eredeti tervei is tartalmaztak. A munkák elvégzése érdekében lezárásra kerül a budai alsó rakpart Margit híd alatti szakasza 2011. július 28. és augusztus 5. között, majd ezt követően a pesti alsó rakpart érintett része 2011. augusztus 6-14. között. A szakaszos lezárások kizárólag a Margit hídi hídfők hosszában érintik a rakpartokat, a hídfők környezetében lévő le- és felhajtók használhatók maradnak.Az európai uniós támogatással megvalósuló Margit hídi felújításhoz kapcsolódóan megkezdődik az alsó rakpartok feletti hídrészek festése. A munkálatokhoz elkerülhetetlen a pesti és a budai alsó rakpartokon is a forgalom korlátozása. A két szakaszt egymás után zárjuk le a forgalom elől, tehát a Duna két oldalán egyszerre nem kell korlátozásokra számítani. A BKK célja, hogy minél kevesebb fennakadást okozzanak a speciális munkák elvégzése miatt szükségessé vált intézkedések. A rakparton közlekedőknek a következő időszakokban kell korlátozásra számítani:A budai alsó rakpart Margit híd alatti szakaszát július 28-án csütörtökön hajnali 5 órától várhatóan augusztus 5-én pénteken este 22 óráig; a pesti alsó rakpart Margit híd alatti szakaszát augusztus 6-án szombaton hajnali 5 órától várhatóan augusztus 14-én vasárnap este 22 óráig zárják le a forgalom elől. A lezárás a felső rakpartok forgalmát, valamint a híd előtti és utáni felhajtórámpák használhatóságát nem érinti.

 

A VM tájékoztatója a GMO-val szennyezett vetőmagot vásárló termelőknek az MgSzH hatósági intézkedéseiről

 

Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának, éppen ezért 2011. április 27-én a vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak.Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrásai lehetnek.

Bővebben...

 

Támogatják az őshonos állatokat tenyésztő új gazdákat

Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM-rendeletmódosítás. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését. Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása azt célozza, hogy ezentúl évente lehessen kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Így például az, akinek 2010. január 1-én még nem volt a rendelet előírásai szerint tartott állata,  jogosulttá válik a támogatási kérelem benyújtására. Az érdekelt gazdák a 2011. január 1-től kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, formanyomtatványon, írott formában adhatják be kérelmeiket az  MVH a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez.

 

Módosított földtörvény: megerősítik a családi gazdaságokat

Augusztus elsején életbe lép a  földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A  jogszabályban   a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami földvagyon ? főszabály szerinti ? haszonbérbe adása pályáztatással  nehezen egyeztethető össze az előhaszonbérleti jog polgári jogi intézményével. Hangsúlyos tény, hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt.

Bővebben...

 

Hamarosan virágzik a parlagfű, már kényszerintézkedést is el kellett rendelni

Országszerte  virágzás előtti állapotban van a parlagfű, az allergén gyomnövény néhány napon belül kezdi szórni a pollenjeit. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal július 1-jétől bírságolhat a parlagfű miatt, az első kényszerintézkedéseket már el kellett rendelni. A felderítést a földhivatalok munkatársai végzik, 150-200-an vesznek részt a felderítésben, és körülbelül ennyien foglalkoznak a kényszerkaszálással is. Annak, akinek földjén parlagfüvet találnak, ki kell fizetnie az irtás költségeit és a bírságot is, utóbbi 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. Mivel a napraforgó- és gabonaföldek jelentős részén különböző mértékben ugyan, de  jelen van a parlagfű, különösen fontos, hogy a tarlókon elvégezzék a tárcsázást a betakarítás után, hogy a magok a földbe kerüljenek.  A kikelt növényeknél meg kell ismételni a talajmunkát, így ezzel a módszerrel gyakorlatilag teljesen ki lehet irtani a parlagfüvet. Hazánkban csaknem 2 millió ember allergiás valamire, közülük egyes források szerint 60 %-ra tehető a parlagfűre érzékenyek aránya, és körülbelül 1/3-a súlyos allergiás. Rohamosan nő az asztmás betegek száma is.

 

A magyar állam visszafoglalta a Budavári labirintust

Az állam visszaszerezte jogos tulajdonát, a  Budavári Labirintust, a barlangot üzemeltető Kft.-től és a barlang kulcsait átadta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, mely a barlang vagyonkezelője, és a természeti érték őrzéséért felelős szerv. Több éve tartó pereskedés után a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a Budavári Labirintus Kft. engedély nélkül használta a magyar állam tulajdonát. A Kft. kérte az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, de a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet. A Kft. több évtizede úgy üzemelteti a barlangot, hogy károsítja a fokozottan védett nemzeti értéket. Bérleti díjat soha nem fizettek az államnak. Természeti  kárt okoztak a méltatlan kiállításaikkal, ugyanakkor belépőt szedtek és profitot termeltek maguknak. A Felügyelőség határozatában megtiltotta a Kft. tevékenységét, és kötelezte a barlang elhagyására. A Kft. a hatóság döntését semmibe véve, a kiállítást továbbra is üzemeltette, így a Felügyelőség elrendelte a végrehajtást. A Felügyelőség természetkárosítás  miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.

 

 

Újabb lépés a fagykárenyhítésben

Július 30-tól hatályos az ültetvényekben 2011 májusában bekövetkezett fagykárok enyhítéséről szóló VM rendelet. A 2011. májusi országos kiterjedésű fagyok a 2007. évi fagykárokhoz hasonló veszteséget okoztak a magyar szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A kárbejelentések összesítése alapján valamivel több, mint 32 ezer hektár ültetvény károsodott és az előzetes becslések alapján megközelítőleg 28-29 milliárd forintnyi kár keletkezett. A Kormány a kárt szenvedett mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében  intézkedéscsomag összeállításával bízta meg a Vidékfejlesztési Minisztériumot.

Bővebben...

 

Már a nagyobb borászatok is maguk dönthetnek a törkölykivonás módszeréről

Július 30-tól  hatályos  a borkészítéskor keletkező melléktermékek kivonási kötelezettségéről szóló VM-rendelet módosítása. A kisebbek után az idei szüreten már azok a borászatok is maguk választhatják meg, hogy milyen módszerrel semmisítik meg a törkölyt, amelyek 1000 hektoliter felett termelnek bort. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ? a gazdák és a szakmai szervezetek kérésére ? módosította a szőlőfeldolgozás és a borkészítésnél keletkező melléktermékek kivonási kötelezettségről szóló rendeletet. Az Európai Unió 2004-től írta elő a tagállamoknak a törköly lepárlási kötelezettséget. A borreformot követően ez megváltozott: már nem szükséges a melléktermékeket lepárolni, hanem minden tagállam saját hatáskörben dönthet a kivonás módszereiről. Az alternatív törköly kivonási lehetőségeknek köszönhetően a borászok szabadabban rendelkezhetnek a melléktermékkel. A nagy borászatoknak eddig csak két lehetőség közül választhattak: vagy eladták a törkölyt egy szeszfőzdének, vagy leadták lepárlásra. A jövőben e kettő mellett ? a kisebbekhez hasonlóan ? felhasználhatják szerves trágyaként, takarmány- illetve komposztkészítésre, szőlőmag valamint szőlőmagolaj kinyerésre, törkölypálinka készítésre, exportálhatják az Európai Unió tagállamain kívüli országba, leadhatják hulladékgyűjtő telepre, veszélyeshulladék-égetőműnek, valamint biogáz előállító üzemeknek. A módosítás nem érinti a borseprő kivonására vonatkozó szabályokat és a kivonás kötelezettségének fenntartását. A hatóságok a borászati melléktermékek kivonását ezután is ellenőrzik.
 

A magyar zöldségtermelők megkapták az 1,5 millió eurós kártérítést az Uniótól

Az Európai Bizottság irányító hatósága döntött a coli fertőzés miatt nehéz helyzetbe került zöldségtermelők kártalanításáról. A magyarországi gazdák megkapták a teljes, 1,5 millió eurós kártérítést, amit igényeltek.

Összesen 428 termelő és 6 TÉSZ nyújtott be kifizetési kérelmet az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a május 26 és június 30 között bekövetkezett káruk miatt. 4511 tonna zöldségféle (főként uborka és édes paprika) kivonására igényeltek támogatást. Az összes kártérítési igény 1 515 586 euró, több mint 400 millió forint. (955 849 EU a nem TÉSZ-tag termelőké, míg 559 737 EU a TÉSZ-eké).

A Bizottság 210 millióról felemelte a kártérítés összegét 227 millióra, hogy ne kelljen visszaosztási rátát alkalmaznia, így a kártérítés mértéke a 2007-2010 közötti átlagos zöldségértékesítési árak 50 %-a lesz.

Bővebben...

 

Indul a Tanyaprogram! Szeptember 1-től lehet pályázni

Elindult a Tanyafejlesztési Program, összesen 825 millió forintra lehet pályázni ? jelentette be V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Fülöpházán, a Tanyafejlesztési Programról tartott sajtótájékoztatón. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnap aláírta a programról szóló rendeletet: szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezete. V. Németh Zsolt elmondta: az elmúlt években is sok szó esett a tanyák sorsáról, de érdemi intézkedés nem történt. Ezért is fontos a mai nap, amikor nemzeti forrásból megnyílnak a tanyák pályázati lehetőségei. Hozzátette: a nagyrészt Ángyán József parlamenti államtitkár felügyelete alatt kidolgozott program tulajdonképpen egy kísérlet, amely remélhetőleg később modellként szolgálhat a nem tanyás térségek fejlesztésére is. Az államtitkár megígérte: nemcsak a program lesz újszerű, de a lebonyolítása is. A pályázatokat kezelő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) legfeljebb 60 napos elbírálási idővel dolgozik majd, és a támogatott pályázókkal 30 napon belül szerződést köt.  Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, Fülöpháza polgármestere emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ugyanitt jelentette be, hogy a kormány támogatni fogja a tanyákon élőket. A program kezdeményezője azt is hozzátette, szeretné elérni, hogy a jövő évi költségvetésből még több forrás jusson a tanyás térségeknek. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi. A programra fordítható 825 millió forint összesen 206 településen vehető igénybe, a támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90%-a, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél 75%-a. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25%-a lehet. A tanyaprogram legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése. A tanyaprogram nem muzeális értékekre és nosztalgiázásra épül. A szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet-, és települési forma fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének. Ezek a tájak a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái lehetnek. Ennek sikeres megvalósításához járulnak hozzá a pályázaton elnyerhető források.

 

Kedvezményes garanciadíj az élelmiszeripari vállalkozásoknak

Mától hatályos a Magyar Fejlesztési Bank Élelmiszeripari Bankgarancia Program módosításáról szóló kormányhatározat. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésére a jövőben az élelmiszeripari vállalkozások a kereskedelmi hitelintézetek által nyújtott forgóeszköz hiteleikhez kedvezményes díjjal vehetnek igénybe a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től (MFB) bankgaranciát. A garanciadíj mostantól legfeljebb évi 1,5 százalék lesz. A kedvezmény általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A jelenleg is működő program célja, hogy az MFB által nyújtott bankgaranciával megkönnyítse az élelmiszer-feldolgozó ágazatokban ? malomipar, húsipar, baromfi-feldolgozás, cukoripar, borászat, burgonya-feldolgozás és -tartósítás, hűtő- és konzervipar ? tevékenykedő vállalkozások forráshoz jutását. A program eddig piaci díjú bankgaranciát kínált a felvett hitelösszeg 80 százalékáig. A két éve elérhető 30 milliárd forintos keretből még több mint 18 milliárd forint rendelkezésre áll. Szakmai konszenzus alakult ki az érintett ágazatok, a bankok és a kormányzat között abban, hogy a bankgarancia jobb kihasználásának akadálya a konstrukció magas költsége, hiszen a hitel piaci díja mellé piaci garanciadíj társul, amelynek költségei összességében nem versenyképesek, túlzott pénzügyi terhet jelentenek a bankgaranciát igénylő vállalkozásoknak. A program feltételeinek javítása, kihasználtságának növelése érdekében a garanciadíj csökkentése mellett az MFB Zrt. a bankgarancia alapjául szolgáló forgóeszköz hitelre vonatkozóan maximált kamatfelárat és kezelési költséget vezet be, a bankgarancia összeg alsó határát a jelenlegi 200 millió forintról 40 millió forintra, az egyszeri bírálati díjat pedig 0,2%-ról 0,1%-ra csökkenti. További pozitív változtatás, hogy a bankgarancia alapjául szolgáló forgóeszközhitel ezután rulírozó jellegű is lehet, és a forgalomképes készleten alapított zálogjogot önálló biztosítékként is elfogadják a bankgarancia lehetséges fedezetei között. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tervei szerint a kedvezményes garanciadíj bevezetése, a program feltételeinek javításával az élelmiszeripari vállalkozások hiteleihez kapcsolódó bankgarancia programot a vállalkozások szélesebb köre érheti el, könnyebben jutnak hitelhez, így csökkennek a cégek finanszírozási költségei.  Különösen fontosnak tartjuk, hogy a program segítségével javuljanak a malomipari vállalkozások hitelhez jutásának feltételei, és megkezdődjön a gabonakészletek feltöltése.

 

Molnárházat és falumalmot avatott a miniszter Kapolcson

28 millió forintos pályázati támogatásból újították fel a molnárházat és a falumalmot Kapolcson. A Művészetek Völgye fesztiválon Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel a műemlékeket. Fazekas Sándor elmondta, hogy a Művészetek Völgye olyan jelentős rendezvénysorozat, amely több mint két évtizede szerves része a magyar kultúrának. A miniszter szerint Kapolcs "ország az országban, egy apró Magyarország", olyan, amilyennek az egész hazánkat, sőt a Kárpát-medencét látni szeretnénk. Ahol újjászülető falvakat, hagyományápolást, káprázatos előadásokat, művészi szintű kézműves remekeket lehet látni, hamisítatlan ízeket érezni és kiváló borokat kóstolni. Aki ellátogat a Művészetek Völgyébe úgy érzi, hogy fellélegezhet és végre sikerült kiszabadulnia a fogyasztói társadalom bóvlijainak, műanyagainak a világából.  A miniszter kifejtette, hogy a falusi közösségek erejére támaszkodva tud Magyarország megújulni, s a vidék nem jelenthet egyet az iparszerű mezőgazdasággal, nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem a közösségi élet tere. A falvakban élőknek a boldogulást adja, a város számára pedig hátországot jelent. A magyar ember életében a munka - legtöbbször a nehéz, fizikai munka, az ünnep és a pihenés ideje évszázadokon át egyensúlyban volt. Erről tanúskodnak népszokásaink, építészeti emlékeink, meséink, dalaink, melyekben a szép, a jó és az emberi erőfeszítés jól megférnek egymással. Összefogásra van szükség, hogy épített örökségünket, szellemi javainkat megőrizhessük az utódok számára. Az 1800-as évek elején már létezett molnárházban és malomban kap helyet a fesztiváliroda, illetve kiállításokat is rendeznek a helyiségekben.
 

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítésére enyhít a vágópontok szabályozásán a VM

A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot, valamint újdonságként a baromfi vágópontokat is szabályozza. A jogszabályt ma aláírta a miniszter. A rendelet értelmében, vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 150000 darab baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos ? a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, melyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt. Hazánk Európai Uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy ? megfelelve a helyi piaci igényeknek ? a kiskapacitással dolgozó vágóhidak a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve, vállalkozási tevékenységet folytassanak ebben a szektorban is. A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével.  Az új szabályozás szintén kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozta.

 

 

Kiszámíthatóbb lesz a LEADER-csoportok finanszírozása