Írta szerk.Megjelent: 2012. február 9. Csü
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” című pályázat meghosszabbított határideje 2012. március 31-én jár le.
A beérkezett és befogadott pályázatok támogatási igénye a rendelkezésre álló 2,9 milliárd forintos támogatási keretnek eddig közel kétharmadát kötötte le. A fennmaradó összegből változatlanul hozzáférhető a lakásonként akár 800 ezer forintos, vissza nem térítendő támogatás.A beruházásokkal a lakóépületek fenntartásának költségei mérsékelhetők, az energiafogyasztás csökkenthető. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer utófinanszírozású pályázata elsősorban a háztartások fűtési és használati meleg vizének napkollektoros előállításához nyújt támogatást.
A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie.
A pályázatra vonatkozó minden információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon – írja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztályának közleménye.
Hogy ne verjék át! Mennyibe is kerül a lakáseladásnál most már kötelező energiatanúsítvány?
1 2 Következő oldal »I. Mennyibe kerülhet? Példa, félrevezetések
II. Verseny, kedvezmények, szankció
Már tavaly foglalkoztunk azzal a rendelettel, mely szerint az idei év elejétől kötelező használt lakások eladása esetén is energiatanúsítvány készítése. Sokak számára ez az újabb teher már eleve felháborító volt, mások viszont azon akadtak fenn, hogy a vonatkozó rendeletben szereplő óradíjak és maximális óraszámok ellenére milyen magas árakról lehet hallani. Elég zavaros a kép, az egyes energiatanúsítással foglalkozó oldalak és cikkek sem igazán segítenek a tisztánlátásban. Ezért megpróbálunk rendet tenni a kérdésben.
Az energetikai tanúsítás használt lakások eladása esetén is kötelező lett 2012 elejétől (újépítésű ingatlanok esetében már 2009-ben kötelezővé tették). Érvényességi ideje 10 év, de minden eladásnál újat kell készíttetni. Vannak persze kivételek, így többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épület esetében, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (üdülő), műemlék, helyi védelem alatt álló épületnél, mezőgazdasági épületre, sátorszerkezetekre, műhelyekre, illetve olyan épületre, ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m3.
Mennyibe is kerülhet az energetikai tanúsítás?
A legtöbb helyen, nyilatkozatban azzal találkozni, hogy átlagosan mintegy 20-30 ezer forintba kerül az energetikai tanúsítás egy használt lakás esetén. Ez meglepő lehet, ha azt vesszük, hogy az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 5500 forintos óradíjat határoz meg a tevékenységre, valamint azt, hogy mindössze 2 óra számolható el egy lakás energetikai tanúsítására. Márpedig ez 11 ezer forintot jelent. Ha ehhez a kiszállási díjat is hozzáadjuk, akkor egy-két ezer forinttal magasabb. De miért mégsem ennyi?
A kormányrendelet szerint az említett költséggel csak olyan lakások esetén lehet számolni, melyeknél „a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be”.
Nem csatlakozott a csatornára? 10-szeres díjat fizethet ? de azért nem a teljes vízfogyasztás után!
Németh Krisztián | 2012. február 1. 6:00
Mától tízszeresére emelkedik a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. Igaz, az erről szóló hír - ami az elmúlt napokban bejárta a médiát - kissé félrevezető volt, hiszen továbbra sem a teljes vízfogyasztás után fizetik meg az érintettek a díjat. De rendbe tesszük ezt a kérdést is, hogy minden világos legyen.
A 2011. évi CCI. törvény 234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg.
Ez a díjemelkedés azokat érinti, akik megtehetnék ? hiszen utcájukban a csatorna ?, mégsem csatlakoznak rá a csatornahálózatra, mert így próbálnak meg spórolni. Jó esetben a szippantós valamennyi szennyvizet elszállít, de vélhetően nem annyit, amennyi keletkezik, a többi valamilyen úton-módon eltűnik a talajban, szennyezve a környezetet. Ezért már évek óta kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet ?a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében? fogadott el 2003-ban az Országgyűlés. A mondatból az is kiderül, hogy az összeg nem tűnik el nyomtalanul a nagy közösben. Ezt részletezi is a törvény:
Mire használják fel a talajterhelési díjat?
21/B. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat ? a fővárosban a kerületi önkormányzat ? környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
(2) A települési önkormányzat ? a fővárosban a kerületi önkormányzat ? a talajterhelési díjból származó bevételt ? a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ? a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
Emellett azt is elősegíti a jelentős mértékben megemelt összeg, hogy az eddig vonakodó ingatlantulajdonosok megfontolják a rácsatlakozást a csatornahálózatra. Itt jogosan merül fel, hogy ez sincs ingyen, s nem mindenkinek az anyagi helyzete engedi meg ezt a lépést, hiszen százezres tételről van szó (mely részletfizetéssel is kiegyenlíthető).
Szerencsére a díj azokat az ingatlantulajdonosokat nem sújtja, akik azért nem tudnak csatlakozni a csatornára, mert lakóhelyükhöz még mindig nem vitték ki a vezetéket. A budapestiek számára pedig csak az okozhat gondot, hogy hamarosan már az elfogyasztott víz köbmétere után kell fizetniük, ahelyett, amennyit a szippantósok elszállítanak a derítőjükből. Erről részletesen: Bajban lesznek, akik nem csatlakoztak a csatornahálózatra Budapesten
(MTI Fotó)
De mi is az a talajterhelési díj?
Azokon a területeken, ahol lehetőség lenne a csatornára kötésre, de ezt az érintett tulajdonosok nem tették meg, ott talajterhelési díjat kell fizetni az után a szennyvízmennyiség után, amelyek elszállítását a tulajdonos nem tudja igazolni az önkormányzat felé. (A 2003 novemberében elfogadott, környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényt 26.§ (4) bekezdése felhatalmazta a települési önkormányzatokat, hogy talajterhelési díjat vessenek ki.)
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz ? mint önkormányzati adóhatóság ? tesz bevallást a jegyző által rendszeresített formanyomtatványon.
A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
Egyedi vízbeszerzés esetén (nem ivóvíz-rendszerből nyert víz) a felhasznált vízmennyiség átalány mértéke 0,1m3/fő/nap.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2012. február 1-jétől: 1200Ft/m3.
Ennek azonban van egy területérzékenységi szorzója (közigazgatási területenként eltérő), amivel beszorozva megkapják végül az összeget, amit be kell fizetni.
Mivel indokolják?
A lapunk által megkeresett Vidékfejlesztési Minisztérium így indokolta a díjemelést:
?A talajterhelési díj évek óta nem emelkedett, még az infláció mértékével sem. A 2003-ban megállapított 120 Ft/m3 egységdíj ma már nem szolgálja az eredeti célkitűzést, vagyis nem ösztönöz a szennyvízcsatorna-rákötésekre, ezáltal rontja a szennyvízelvezető hálózat és tisztítómű hatékonyságát, továbbá a gazdaságtalanabb üzemeltetés költségeit azokkal fizetteti meg, akik valóban igénybe veszik a szolgáltatást. Ennek következtében romlik a költségvetési, illetve EU-s források hasznosulásának hatékonysága is.
A díjemelés hatásaként azt várjuk ? mivel a talajterhelési díj mértéke jelentősen meghaladja a csatornaszolgáltatás díját -, hogy jelentős mértékben növekszik a szennyvízcsatornára történő rákötések száma, és ezzel egy időben javul az üzemelő szennyvíztisztító telepek kihasználtsága is.?
Azért nem annyi
Az elmúlt napokban bejárt a médiát a hír, miszerint ?tízszeresére emelkedik a talajterhelési díj február 1-jétől a vonatkozó törvény értelmében, így legalább 1.200 forintot kell fizetni minden egyes elfogyasztott köbméter ivóvíz után azoknak, akiknek az ingatlanja nincs rákötve a kiépített szennyvízcsatornára?. A mondatot a Pannon-Víz Zrt.elnök-vezérigazgatója mondta, s az MTI tette közzé, illetve ennek révén számos lap, televízió. A gond csak az, hogy ez így nem pontos, mint az az előbbiekből is kiderül.
Ezzel kapcsolatban lapunk természetesen megkereste Tőke Lászlót, a a Pannon-Víz Zrt.elnök- vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy valóban nem az összes elfogyasztott vízköbméter után kell megfizetni a talajterhelési díjat, hanem azután a mennyiség után, melynek elszállítását nem tudja igazolni a tulajdonos. Magyarul, amit a szippantós nem visz el, s amiről nem ad számlát. Emellett locsolási kompenzáció is érvényesíthető, de persze sok esetben már eleve fel van szerelve külön locsolási mérő ? erősítette meg a jogszabályi rendelkezéseket Tőke László. Mint a Pannon-Víznél elmondták, a cél elsősorban az volt, hogy felhívják a figyelmet arra: már ezért is megéri csatlakozni a csatornarendszerre.
Írta szerk.Megjelent: 2012. január 31. Ked
A panaszfal.hu interaktív fogyasztóvédelmi honlapon három éve vezető téma az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com, a két becsapós honlap . Az adósságcsapdát kiötlők az emberi figyelmetlenségre, és jogban való járatlanságra alapozva ingyenes hirdetést kínálva sok embert húztak csőbe, mert a honlapokról nem lehetett leiratkozni (ez az adatvédelmi biztos honlapján is megtalálható vizsgálati eredmény), utána pedig horrorisztikus hirdetési díjakat felszámítva, számla nélküli fizetésre akarták rábírni a hirdetőket.
A panaszfal.hu interaktív fogyasztóvédelmi honlapon (napi 10 ezer látogató) vezető téma az AFM-EXE-Weltimmo-ingatlanbazar.com/ingatlandepo.com topicegyüttes. 2011-ben -valószínűsíthetően emiatt ? több illetéktelen behatolás, és illegális adatgyűjtés történt a honlapon. Ezt követően az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com ?ingyenes? hirdetést kínáló honlapokat működtető cég jogtanácsosa azt követelte a panaszfal.hu szerverének tulajdonosától, hogy ?némítsa el? a népszerű honlapot. Az együttműködési szándék jeleként az AFM-EXE-Weltimmo-ingatlanbazar.com/ingatlandepo.com topicok átmenetileg csak regisztráció után voltak megtekinthetők. (A cég-konglomerátum, és a mögötte álló személyek ügyében három éve folyik ORFK, APEH/NAV, és GVH eljárás, valószínűsíthetően tízezres nagyságrendű megkárosított, vagy megzsarolt panaszos védelmében.)
A panaszfal.hu honlap vezetője tárgyalni kívánt az említett jogtanácsossal, mert az általa 2011. január 17-én bemutatott 012210 számú igazolványáról kiderült, hogy az nem volt érvényes ezen időben, az igazolványt, a tulajdonos kérésére 2010.10.02-án a Bács-Kiskun Megyei Bíróság törölte a nyilvántartásból. A jogtanácsos azonban hónapok óta nem tartózkodik ismert címein, ezért ? a vélelmezhető összeférhetetlenség elkerülése érdekében ? az ÉTOSZ nem az illetékes ügyészséghez, hanem a Legfelső Ügyészhez fordult.
2011. decemberében lezárta a Gazdasági Versenyhivatal az említett cégek és honlapok ügyében a vizsgálatot, és határozatában megállapította az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetőinek felelősségét, továbbá összesen 5,6 millió Ft kártérítésre, valamint a határozat nyilvánosságra hozatalára kötelezte őket. Miután a nyilvánosságra hozatalt az érdekeltek elmulasztották, így a panaszfal.hu-t működtető Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége (ÉTOSZ) a fent említett topicok átmeneti korlátozást 2012.01.30-án 0:00 órától megszüntette. Ezen időponttól a topicok regisztráció nélkül is megtekinthetők!
Az ÉTOSZ illetékesei azért is döntöttek a korlátozás megszüntetése mellett, mert időközben jogerősen megnyerték az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com működtetői mögött álló magánvádló által indított személyiség jog sérelme tárgyában indított pert, így tisztázódott: a népszerű panaszfal.hu nem sérti senki semmiféle jogát, amikor nyilvánosságra hoz, és megvitat a fogyasztóvédelem körébe tartozó ügyeket ? olvashatóa Társadalmi Szervezetek Konföderációjának az MTI OS-hez eljuttatott közleményében.
A rákoshegyiek mielőbbi beavatkozást várnak a repülőtérrel kapcsolatban
Írta szerk.Megjelent: 2012. január 30.
zajvédelem
Legalább a hatályos jogszabályok betartását, de leginkább további repülési korlátozásokat követelnek a főváros XVII. kerületének a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fel-és leszálló gépeinek zajára panaszkodó lakosai. Az ügyben csütörtök este tartottak lakossági fórumot.
Riz Levente a kerület polgármestere nyitó beszédében a légiközlekedéssel kapcsolatos legnagyobb probléma forrásának a kettes kifutópályát nevezte. Mint ismertette, ez 1,6 kilométerre esik Rákoshegy ?100 éve lakott? településrészétől és a nyolcvanas években jogszabálysértő módon építették, ugyanis az akkori rendelet 5 kilométeres védőtávot írt elő, amelyet nem vettek figyelembe.
A lakossági tiltakozás eredményeként a pálya működtetését 1984 és 1997 között átmenetileg megszüntették, a korlátozás azonban ezt követően megszűnt ? mondta a polgármester, hozzátéve, hogy 2004-ben kormányrendeletben szabályozták a használat módját. Mint mondta, a városrész minimális célja, hogy ezt a jogszabályt betartsák, ez ugyanis kimondja egyebek mellett, hogy csak hétköznap, reggel 8 és este 10 óra között lehet használni a kifutópályát, és a 10 tonnát meghaladó gépek egyáltalán nem használhatják.
Riz a lakosokkal egyetértésben elmondta, hogy ezt az előírást folyamatosan megsértik, vannak éjszakai és hétvégi gépek, valamint 400 tonnás járatról is beszámoltak a fórumon. A városrész vezetője ?nonszensznek? tartotta, hogy a jogszabályok betartásáért kell küzdeni. Szólt arról is, hogy a zajértékszámítás módja nem felel meg az ott élők érdekeinek, mert nem az egyedi zaj szintjét számolják, hanem átlagértékeket, holott a fel- és leszálló gépek lehetetlenné teszik a nyugodt alvást.
A polgármester kifogásolta, hogy nem vetnek ki légi közlekedési bírságot, ezt például a tiltott időszakban való repüléskor lehetne alkalmazni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az így keletkező összeget helyben, a hatást elszenvedők használhatnák fel, például ablakcserére. Bírálta azt, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi díjat a Budapest Airport kapja meg zajvédelmi célokra, a tapasztalat azonban az ? mondta -, hogy a 3-400 millió forintos bevételnek nincs nyoma a térségben. Hozzátette, hogy ebből az önkormányzatok szeretnének részesedni és a pénzt zajszintet csökkentő beruházásokra fordítani.
Riz kitért a reptér üzemeltetőjének fejlesztési elképzeléseire is, amelyek megvalósítása forgalomnövekedéssel járna, de álláspontja szerint a lakosok számára így is elviselhetetlen a helyzet, ?nem lehet örökké nemzetgazdasági szempontokra hivatkozni és az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyni?.
Több felszólaló lakos azt mondta, hogy a gépek által kibocsátott üzemanyag légzőszervi megbetegedést okoz, és azt kérték, hogy legyenek rendszeres egészségügyi szűrések. Hangsúlyozták, hogy a fel- és a leszálló gépek által okozott zajszint már-már elviselhetetlen. Házaik elértéktelenedtek ? panaszolták, és többen is sürgették, hogy Budapest Airport vásárolja meg azokat, hogy a kapott pénzből új ingatlanhoz juthassanak.
Szó volt arról is, hogy több eljárás is folyamatban van, amelyeket az önkormányzat a lakosokkal közösen indított a Budapest Airport ellen, a felszólalók az eljárások felgyorsítását sürgették.
A fórumon Szarvas Gábor, a a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport környezetvédelemért felelős igazgatója azt mondta, tisztában vannak a rájuk háruló felelőséggel, és beruházásokkal igyekeznek csökkenteni a zajterhelést.
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakács/szakácsnő.
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg éppen azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
Csak a szeretet az az ajándék, ami megmarad.
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakács/szakácsnő.
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg éppen azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
Csak a szeretet az az ajándék, ami megmarad.
Izomerősítő hatása van a csokoládénak
2011. szeptember 15.,
Szerző: MTI
Attól is erősödtek a kísérleti egerek, ha edzés helyett csokoládét majszolgattak - számolt be egy kutatás.
Az étcsokiban és a kakaóban található egyik anyag egereknél hasonlóan erősítette az izmokat, mint az edzés - idézte csütörtökön amerikai kutatók megállapítását a The Daily Telegraph brit napilap hírportálja. Naponta kétszer kapott az egyik csoport egér epikatehint, egy kakaóban lévő flavonoidot, míg a másik csoport eközben taposómalomban "edzett" napi 30 percet.
Moh Malek kutatásvezető, a detroiti Wayne Állami Egyetem munkatársa kollégáival úgy találta, hogy az epikatehinnel etetett állatok ugyanolyan teljesítményt értek el a 15 napos periódus végére, mint a tréningezők. A vegyület növelte a sejteket energiával ellátó sejtszervecskék, a mitokondriumok számát az izomsejtekben, hasonlóan ahhoz, ahogyan a tréningezés teszi.
 |
| Fotó: Fazekas István |
"Ahogy öregszünk, vázizmainkban csökken a mitokondriumok száma, ami befolyásolja fizikai teljesítményünket, az izmok energiatermelését és teherbírását is. Az epikatehinről szerzett ismereteinket - azt, ahogyan növeli a mitokondriumok számát - alkalmazhatjuk arra is, hogy az izmok öregedéséből származó hatásokat mérsékeljük" - magyarázta Malek. Tervezi a kutatócsoport, hogy későbbiekben humán tesztekben is ellenőrzik a vegyület hatását.
Azok a középkorú egerek, amelyek a mostani vizsgálatban egyszerre "edzettek" és kaptak epikatehint, még jobb fizikai állapotban fejezték be a kísérletet, mint amelyeknél csak az egyik módszert alkalmazták. A tanulmányt a Journal of Physiology című szakfolyóirat csütörtökön megjelent száma ismertette részletesen.
Érdemes még árfolyamrögzíteni? 229 körül stabilizálódhat a frank
A svájci jegybank tegnap délelőtti bejelentése jelentősen csökkenti azt a bizonytalanságot, amely eddig a svájci frank forinttal szembeni árfolyamkilátásait övezte, ugyanis a devizaárfolyam egyik "lába" kapcsán most már nagyobb bizonyossággal tudunk - legalábbis rövid távon - előrelátni. Azt persze majd az idő dönti el, hogy a svájci jegybank képes lesz-e az eddigieknél gyengébb szinteken tartani a frankot. Mi változott a frankhitelesek számára, érdemes még árfolyamrögzíteni?
//
//
// 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter
Mint ismert, tegnap délelőtt 10 órakor a svájci jegybank bejelentette be, hogy a frank rendkívüli túlértékeltsége miatt azt tűzi ki: a frank ne erősödhessen az euróval szemben az 1,20-as szintnél tovább (az EUR/CHF jegyzések ne süllyedhessenek ezen szint alá a devizapiacon).
Ez tehát egy árfolyamküszöböt jelent, nem a keresztárfolyam rögzítését. Az EUR/CHF jegyzések a jegybank szemszögéből ennél nyugodtan ingadozhatnak magasabb szinten, csupán akkor fog belépni a piacra nagy összegű euróvásárlásokkal a jegybank, ha azt látja, hogy az árfolyam ezen küszöb alá süllyedne. Innentől kezdve a frank euróval szembeni árfolyamkilátásai szokatlanul "egyoldalúvá" válnak, azaz sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a frank az 1,20-es szint felett mozog az euróval szemben, mint az alatt.
Augusztus közepén, miután csaknem 1,00-ig erősödött a frank az euróval szemben, azt valószínűsítettük, hogy már túl lehetünk a frankerősödés tetőpontján, azaz azt, hogy a svájci jegybank idővel eléri majd, hogy gyengébb szintekre terelje a fizetőeszközét.
 Amint azonban a bevezetőben jeleztük, a közeljövőben nagy az esélye annak, hogy a piac teszteli a jegybankot, azaz átmenetileg 1,20 alá igyekszik "nyomni" az árfolyamot. Néhány hónapos távon azonban könnyen elképzelhető, hogy a piac tiszteletben tartva az árfolyamküszöböt, a gyengülés irányába lendül túl, azaz az 1,30-as szint körülig, esetleg afölé mozdulnak a jegyzések. Ez egyértelmű trendfordulót jelentene, hiszen a technikai elemzési szempontból kiemelten fontos 200 napos mozgóátlagnál (1,24-nél) is jóval magasabbra kapaszkodna az árfolyam.
Azzal, hogy a frank/forint jegyzések szempontjából a keresztárfolyam egyik "lábánál" tudunk egy árfolyamküszöbről, innentől kezdve a magyar frankhiteleseknek csak a forint euróval szembeni árfolyammozgására kell figyelnie. Arról sem szabad természetesen elfeledkezni, hogy a havi törlesztőrészleteket nemcsak az aktuális piaci árfolyam, hanem a svájci frank kamattartalma is lényegesen befolyásolja (sőt egy hosszabb futamidejű kölcsönnél ennek jóval nagyobb hatása van a havi törlesztőrészletre). Egy-két éves távon ugyanis van arra kockázat, hogy a masszív frankgyengítés (pénznyomtatás) miatt megugrik az infláció Svájcban, ami miatt idővel kamatemelési sorozatba kezd a svájci jegybank (az 1978-as svájci árfolyamküszöb meghatározás után az 1980-as évek elejére, az olajárrobbanás hatásával együtt, 7% körülre ugrott a svájci infláció).
Milyen frankárfolyam várható a svájci döntés után? Amennyiben csak az árfolyamkilátásokra koncentrálunk és 1,20-as euró/frank árfolyamszintet tételezünk fel tartósan, akkor például 275-ös euró/forint árfolyam mellett 229-es frankárfolyam adódik. A legfrissebb, ma közzétett Portfolio.hu alapkezelői felmérésben a legtöbb szakember azt vetítette előre, hogy 3, illetve 12 hónapos időtávon a 271-es referenciaérték körüli +/-2%-os tartományban lesz majd a forint euróval szemben.
MIt tehet a frankhiteles?
Akormány által ajánlott rögzített árfolyam melletti törlesztési lehetőség (amelyről év végéig lehet dönteni) 180-as árfolyamot jelent. A fentiek azt jelentik az árfolyamküszöbbel kapcsolatos döntés szempontjából:
- aki bízik abban, hogy a svájci jegybank sikeresen meg tudja tartani az árfolyamküszöböt, sőt idővel a frank gyengülése valószínűbb,
- illetve aki arra számít, hogy a forint viszonylag erős szinteken marad az euróval szemben,
akkor az a mostani legvalószínűbb forgatókönyvek mellett 190-220 körüli frankárfolyamra számíthat a következő években. Ha anyagi lehetőségei megengedik, hogy tartósan ilyen szintek mellett tudja törleszteni az adós a hitelt, akkor a 180-as rögzítéses árfolyam kevés vonzerőt jelent számára (mint ismert azt választva egy forint gyűjtőszámlán kamatozni is kezd a felhalmozott tartozás).
Ennyibe kerül Stohl az adófizetőknek: börtönárak Magyarországon
A tavalyi számok alapján napi 2238 forintba kerül egy fogvatartott a magyar adófizetőknek. A büntetés-végrehajtás évente egy adott összeget kap a központi költségvetésből, azt kell elosztania a börtönök működésére, így számítható ki a fogvatartotti közvetlen költség, azaz hogy egy rab egy napja mennyibe kerül.
//
//
// 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Pénzcentrum.hu-t úgy tájékoztatta: a 2010-es számok szerint a fogvatartotti közvetlen költség, azaz egy magyarországi rab egy börtönben töltött napja 2238 forint. Ez az átlag úgy számolható ki, hogy a költségvetés által a büntetés-végrehajtási rendszer működtetésére elkülönített összeget elosztják a fogvatartottak számával - így szinte az egészet az adófizetők adják össze (a fennmaradó részt maguk a börtönök "termelik meg").
A keddi ítélet szerint Stohl András 10 hónapot tölt börtönben: ha a színész műsorvezető egy börtönben töltött napját a fenti összeggel vesszük, akkor 10 hónap alatt (30 napos átlaggal számolva) 671 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.
A tegnapi ítélet szerint Stohl öt hónap után szabadlábra bocsátható, ebben az esetben a fenti -becsült- összeg felét, azaz 335 ezer forintot költ rá az állam.
Vannak luxusbörtönök is
Nem mindegy azonban, hogy az elítélt hol tölti büntetését. A hazai börtönök többségében ugyanis nagy a zsúfoltság és nem éppen ideálisak a körülmények. Van azonban két olyan intézmény, amelynek lakóit irigyelheti a többi fogvatartott. Szombathelyen egy 800, Tiszalökön pedig egy 700 fős "luxusbörtön" működik. A két komplexum úgynevezett PPP konstrukcióban épült.
A szombathelyi börtön (Fotó: BVOP)
Ez azt jelenti, hogy az államnak nem kellett előre kifizetnie a teljes beruházás ellenértékét. Ehelyett a börtönök átadását követően az állam meghatározott időszakon keresztül díjat fizet az építőnek. Mindkét intézet esetében 15 éves futamidejű konstrukcióról van szó. Az éves bérleti díj összege (2004. évi árszinten) intézetenként maximum 1,91 milliárd forint. A bérleti díj mértékét az előző évi inflációval lehet növelni. Például a szombathelyi börtön finanszírozására ma már több mint 2 milliárdot fizet az állam évente.
A szombathelyi börtönben bolt, 10 ezer kötetes könyvtár, kilenc (!) sportpálya, tornaterem, színházterem, szakkörök (fazekas, festő, zene stb.) tartására alkalmas melléképületek, tanterem és ökumenikus imaterem szolgálja a rabok kényelmét. Ezen felül változatos étrend, minden szobában televízió és padlófűtés is jár az elítélteknek.
2011-09-06
Hatalmas zuhanás: sokak vágya teljesült
Nagy lélegzetet lehet venni ? fogalmazott a hírTV-nek Tóth Gergely pénzügyi elemző a svájci jegybank döntése kapcsán, melynek értelmében 1,20 svájci frankban állapították meg az euró ?eltűrt? árfolyamát, és közölték, hogy minden eszközzel megakadályozzák annak áttörését. A hírre két órán belül hatalmasat ? 20 forintot zuhant ? a frank árfolyama. A svájci jegybank kedden bejelentette, hogy árfolyamcélt állít fel: az euróval szemben az 1,2-es szintet célozzák meg. Ez gyakorlatilag a rögzített árfolyam bevezetését jelenti, amit korábban is sokan vártak a piacokon, ám a lépés mindeddig elmaradt.
?A jegybank azonnali hatállyal megakadályozza az EUR/CHF árfolyam 1,20-as áttörését. A jegybank minden rendelkezésére álló eszközzel a leghatározottabban ki fogja kényszeríteni a minimumárfolyamot, és ennek érdekében bármekkora összegben kész külföldi devizát vásárolni? ? írja a közlemény. A svájci jegybank bejelentése után két órán belül 20 forintot zuhant a svájci frank árfolyama. Kedden 11 órakor 230 forinton kereskedtek a svájci devizával a 252 forintos szint után. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben is erősödött kissé, déli 12 óra körül 276 forinton jegyezték.
A kiszámíthatóság lehet komoly segítség
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője a hírTV-nek úgy fogalmazott: nagy lélegzetet lehet venni a döntés után, amely esélyt ad arra, hogy a forint árfolyama 200 körülre erősödjön az év végére, és az euró-forint árfolyamot is stabilizálhatja. Mint mondta: a döntés következtében a devizahitelesek számára a kiszámíthatóság jelenthet komoly segítséget.
A magyar jegybanknak nagyobb lehet a mozgástere ? vélekedett a szakértő, hozzátéve, a gazdaságot is élénkítheti, valamint a kiskereskedelmi forgalmat is beindíthatja az év utolsó hónapjaiban, ha a törlesztőrészletekben érdemi csökkenés lesz. (rá, pr)
hírTV, MTI
Írta
Megjelent: 2011. szeptember 4.
A 2012-es költségvetési törvény kiadási sarokszámaiban minden kétséget kizáróan tükröződni fognak a kiigazítást célzó (kényszer)intézkedések megtakarítási hatásai. A korábbi tapasztalatok alapján ezek rövid távon növekedési visszaeséssel járnak, ami egyúttal a hitelesek helyzetét is nehezebbé teszi majd. A várakozások szerint foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulását akadályozó intézkedések következtében a ?bebukó? hitelek teljes szerződésállományon belüli részaránya növekedhet, és ha nem változnak lényegesen a ma fennálló körülmények, úgy a folyamatot az Otthonvédelmi Akcióterv legfeljebb ideiglenesen lassíthatja le. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében sorra veszi a hitelesek helyzetét befolyásoló, árfolyamon túli tényezőket.
Amennyiben igaz az állítás, hogy a családok (deviza) hitelek törlesztésével kapcsolatos fizetési nehézségei leginkább a munkahely elvesztéséből adódnak, akkor a foglalkoztatottság újbóli emelkedése érdemben segíthet a fizetőképesség helyreállításában. Az egyik kereső kiesésével ugyanis a családok nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett törlesztőrészleteket, az elveszett jövedelmet a fogyasztási színvonal csökkentése sem képes ellensúlyozni. Mindez különösen az átlagos vagy az alatti jövedelmi kategóriákba tartozókat érinti.
A devizahitelesek a Széll Kálmán Terv végrehajtásán túl is szembesülnek negatív fejleményekkel: a világgazdasági növekedés a vártnál jobban lassult 2011 közepén, továbbá romlottak a globális növekedési kilátások is. A várható lassulás miatt a büdzsé 2012-ben százmilliárd forint bevételtől is eleshet, a helyzet addicionális ?kezelése? pedig tovább csökkenti a foglalkoztatás bővülésének esélyét.
A makrogazdasági helyzet, illetve az azzal kapcsolatos várakozások mellett a devizaárfolyamok, a hitelkamatok mértéke, valamint a hitelező pénzügyi szervezeteket érintő adó-terhek is hatással vannak a törlesztőrészletek mindenkori nagyságára.
Mitől függ a törlesztés nagysága?
Az említettek kívül a devizakölcsön törlesztőrészlete a kezelési költségtől, a kamat mértékétől, valamint az érintett deviza és a forint közötti árfolyam alakulásától is függ. A kamat, és még inkább a kezelési költség a pénzintézetek által elvárt profit mértékét tükrözik.
A kamatterhet alapvetően az határozza meg, hogy a bank milyen áron tud forrásokhoz jutni a bankközi devizapiacról. Amennyiben a Magyarországon tevékenykedő pénzintézetnek kölcsönt nyújtók úgy ítélik meg, hogy emelkedik a visszafizetés kockázata, a bank drágábban jut forráshoz. Az ország kamatfelára nemzetközi összehasonlításban köztudottan igen magas. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában éppen ezért ? az adósságcsökkentés révén ? ennek mérséklése áll, ehhez pedig elengedhetetlen a piac által elvárt költségvetési hiánycél kitűzése, és annak reális intézkedéseken keresztüli megvalósítása. Ennek hiányában a hitelkamatok jelentős emelkedésének lehetnénk szemtanúi. A globális kockázatvállalási hajlandóság kedvező alakulásával azonban akár jelentősen és tartósan mérséklődhetnének a hitelterhek ? a tapasztalatok szerint inkább csak hosszabb távon.
A kezelési költség a bankok nyereségességétől is függ. A pénzügyi szervezetek 2010-től fizetendő, nemzetközi összehasonlításban is igen magas különadója (az úgynevezett bankadó) a pénzintézetek nyereségességét csökkenti ? jelen állás szerint 2013 végéig. A nyereségesség komoly és hosszú távú csökkenését okozná a szektorban, amennyiben ez a teher jelenlegi formájában 2013 után is fennmaradna. A bankok az adóemelések legalább egy részét a lakosságra hárítják, ami a hitelesek terheiben magasabb kezelési költségként jelenik meg. A bankadó ? különösen, ha 2013 után állandósul ? kedvezőtlenül hathat a hitelezési aktivitásra, végső soron pedig a reálgazdaság növekedési ütemét mérsékelheti azzal, hogy a vállalatok csak drágán, vagy egyáltalán nem jutnak elegendő forráshoz.
A foglalkoztatottság növelése nem elégséges
Gáspár Katalin és Varga Zsuzsa tanulmánya egy rögzített makrogazdasági pálya mentén vizsgálta, hogyan alakul a fizetési nehézségekkel szembesülő hitelesek száma a közeljövőben. Az előrejelzés egyik feltételezése az volt, hogy a foglalkoztatás csökkenésének jelentős része 2009-ben és 2010-ben lezajlott, így a következő években a válság miatt munka nélkül maradtak fokozatosan újra belépnek a munkaerőpiacra. A szerzők másik fontos feltevése, hogy a devizaárfolyamok ? elsősorban a svájci franké ? nem változnak jelentős mértékben a következő években. A feltevések következtében 2011-től a fizetési nehézséggel küzdő, illetve bedőlt hitellel rendelkező háztartások számának folyamatos csökkenését prognosztizálta a modell.
Az ?optimista? forgatókönyv érvényessége azonban kétségessé vált, mivel a frank?forint árfolyam a 2009?2010-es átlaghoz képest jelentősen romlott, illetve várhatóan a foglalkoztatási helyzet prognosztizált javulása is moderáltabb lesz a kiigazítás miatt.
A probléma makacs volta
A hiteleseken belül elvileg nem kellene megkülönböztetni a devizában eladósodottakat ?utóbbiakat ugyan az árfolyamkockázat is érinti, ráadásul a lakossági devizahitelek állománya nagyobb a forint alapúakénál ?, mivel az állományok arányában a forinthitelesek között is hasonló mértékben fordulnak elő problémás hitelek. A hitelesek helyzetére már a fizetési nehézségek 2008?2010 közötti tendenciái is rávilágítottak, annak ellenére akut problémát jelezve, hogy az árfolyamok akkor még nem közelítették meg a jelenlegi szinteket. A hitelesek nehézségeit jelezte az is, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján (2010 közepéig) a futamidő folyamatos növekedése mellett nőtt a 90 napon túli fizetési késedelmes kölcsönök hiteltartozása. Ez arra utalhat, hogy a fizetési problémák a magasabb felvehető hitelösszeg érdekében hosszabb futamidőt vállalt hiteladósokat érinthetik, azaz a hitelfelevők e nem elhanyagolható része (legalább tíz százaléka) egyszerűen ?túlvállalhatta? magát ? részben azért, mert 2009 előtt ?olcsón? lehetett hitelhez jutni.
A pénzintézetek adósvédelmi programjai (átütemezés, átmeneti fizetési könnyítés, és így tovább) elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy megfordítsák a hátralékos adósok számának emelkedő tendenciáját. Erre utal az is, hogy fokozatosan nőtt azon hitelfelvevők aránya, akik az újratárgyalt szerződések után is késedelembe estek ? nemcsak a deviza-, hanem a forinthitelesek között is. A MNB és PSZÁF legfrissebb adatai szerint 2010 közepe óta a helyzet egyértelműen tovább romlott: 2011 második negyedévében a nem teljesítő lakossági hitelek aránya szinte minden hiteltípusnál (forint, deviza, fogyasztási, jelzálog, és így tovább) jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bankok várakozásai azt mutatják, hogy az átstrukturált és újratárgyalt hitelek aránya akár a duplájára is nőhet 2011 első feléhez képest.
Kedvező világgazdasági fordulat nélkül a Széll Kálmán Terv végrehajtása, valamint a költségvetés kiegyensúlyozását célzó további intézkedések révén várhatóan a korábbi foglalkoztatási prognózisok konszenzusának romlásával kell számolni. Az Otthonvédelmi Akciótervre sem véletlenül volt szükség, ez ugyanis alkalmas lehet arra, hogy 2013?2014-ig megállítsa a bedőlő hitelek számának növekedését. Amennyiben a bankadó a jelenlegi szabályozásnak közel megfelelő mértékben marad fenn, az hosszabb távon rontja a reálgazdasági bővülés esélyeit. A hitelesek fizetési helyzetében 2011 előtt történt fejlemények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy gyökeres fordulat nem várható a kamatok tartós csökkenése, a foglalkoztatási (egyben jövedelmi) helyzet érezhető javulása, vagy a tömeges hitelfelvételhez kapcsolódó valós társadalmi veszteségek gazdasági szereplők között megosztott ?realizálása? nélkül.
Csak így lehet kiszállni egy hitellel terhelt ingatlanból?
Több ezer, a frankhitelt a jelenlegi szinten is pontosan fizető ügyfél ragadt az ingatlanában, pedig költözne, ha tehetné.
//
//
// =a};j.B=5(){v(w.I&&w.I.H>0){4 a=\'U/x-T-R\';4 b=w.Q;v(b&&b[a]&&b[a].A&&b[a].A.G){4 c=b[a].A.G;4 d=c.y(\' \');4 e=d[2].y(\'.\');j.p=r(e[0],10);j.t=r(e[1],10);j.9=d[3];j.q=o(j.9);j.F=J}}M v(w.1a.19("17")==-1&&16.15){4 f=-1;13(4 i=0;i 6) {var plugin = true;} else {var plugin = false}
var CreativeWrite = '';
if ( plugin && ("http://indexhu.adocean.pl/files/vdmspsrslx/pbdmmvfscv/kerdesbanner_1.swf"!=="" || ""!=="" ) ) {
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+='  hirdetés';
CreativeWrite+='';
if ( ""=="" ){
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+='';
}
else{
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+='';
}
CreativeWrite+='';
_ado_code = function() {
_ado_write(document, CreativeWrite);
}
} else {
if(""==""){
document.write(' ');
document.write(' hirdetés');
document.write('  ');
document.write('');
}
else{
document.write(' ');
document.write(' hirdetés');
document.write(' ');
document.write('');
}
}
if(""!=="")
document.write(' ');
function _ado_write(obj, str) { obj.write(str) }
if (typeof(_ado_code) == 'function') _ado_code();
]]>
A mindenki által látható problémát, amely a teljes gazdaságra kiterjed a rosszul, vagy fizetni egyáltalán nem tudó Frankhitelesek okozzák. Ezt orvosolni kell és az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy a kormány mindent megtesz, hogy enyhítse a bajt. Indokolt lépés volt a CHF jelzáloghitel tiltása abból a megfontolásból, hogy csökkentse a Frank, mint menekülő deviza kilengés okozta kitettségét a lakosságnak. A tűzoltásnak azonban van olyan hozadéka, amivel eddig senki nem foglalkozott, mégpedig az, hogy azok a csendes, pontosan fizető Frankhitelesek, akik szívesen költöznének, "bent ragadtak" az ingatlanjukban. Az ok egyszerű: csak nagyon körülményes jogi procedúrával, némi szerencsével és számtalan bizalmi tényező beiktatásával lehet új ingatlanra átvinni a hitelfedezetet, vagyis szinte sehogy. A jelenleg létező jogi megoldást is kevesen ismerik, még ügyvédi körökben is. Nyilván az ügyfél a problémájával elsőnek a bankjához fordul, ahol nem feltétlenül ismerik a lehetőségeket, s valljuk be nem is igazán áll érdekükben a folyamat, hiszen új hitelfelvétel nem történik, csak fedezetcsere. Nézzük, hogy kisebb és nagyobb lakásba költözésnél mi volna a logikus eljárás. Ha egy tulajdonos kissebbe költözne költségracionalizálás céljából, akkor az értékesítés és vétel közti különbözetet befizetné a banknak, aki az új lakásnak megfelelő, már csökkentett fedezettel vezetné tovább a csökkentett hitelt. Nagyobb lakásba költözés esetén, ha rendelkezik a tulajdonos a többlettel,(amennyivel többe kerül a nagyobb lakás,) akkor a bank ugyanazt a hitelt egy másik, immáron magasabb ingatlanra terhelhetné át. Az adós költözhetne egy nagyobb lakásba, szabad tőkét felhasználva úgy, hogy nagyobb kockázatot nem vállalna a hitelével, a bank pedig nagyobb fedezetet kapna ugyanarra a hitelre. A Duna House és Dr. Orbán András ügyvéd a következő lehetőséget ajánlja a problémára. Az ügylet kettő adásvételből áll össze: a meglévő lakást is el kell adni, illetve az újat megvásárolni. Az első lakás eladásánál azonnal felmerül a kérdés: hogyan kerüljön sor a tehermentesítésre? Az első lakás vevője számára ugyanis biztosítani szükséges a jelzálogjog törlését a kifizetés esetére, a második adás-vétel esetében pedig az eladó szeretné biztonságban tudni, hogy a vételárat megkapja. A problémát elsősorban az okozza, hogy a jelenlegi törvények szerint csak úgy van lehetőség fedezetcserére, ha a tulajdonos nevén van az a két lakás, amelyek közt a fedezetcserét szeretné lebonyolítani. Kevés adósnál áll elő az a lehetőség, hogy önerőből vegyen egy másik lakást és utána átterhelje a fedezetet, mielőtt a régit eladná. Mégis jelen lehetőségek között valahogy azt az ideális állapotot kellene elérni, hogy az eladandó lakás még-, a megvásárolandó pedig már a költözni vágyó tulajdonában legyen. Ez jelenleg csak nagyon körülményes jogi procedúrával (és rengeteg papírmunkával) kiküszöbölhető probléma. Mindkét adásvételben szereplő feleket először is ajánlott egy asztalhoz ültetni és a két tranzakciót egy jogi körben kezelni, mert ha a rendszerben bármilyen hézag keletkezik, valakinek hatalmas kockázatot kell vállalnia. Lehetőség szerint az első adásvételi szerződés vevője a teljes vételárat helyezze ügyvédi letétbe, melyből a második adásvételi szerződés vételára annak eladóját illeti meg. (Fontos, hogy a letétbe helyezett összeg elérje a második adásvételi szerződés vételárát, ellenkező esetben a második adásvételi szerződés vevője - aki egyben az első adásvételi szerződés eladója - ki kell, hogy egészítse azt.) Ezen túlmenően az ügylet másik alapköve a bank, mint a jelzálogjog jogosultja. Neki kell nyilatkozni arról, hogy a megvásárolandó ingatlan alkalmas a fedezetcserére és ha a megvásárolandó ingatlanra a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerül, akkor a terhet átjegyzi az új lakásra. A szükséges összeg letétbe helyezése, illetve a banki nyilatkozat megléte esetén a második adásvételi szerződés vevőjének (aki egyben az első adásvételi szerződés eladója) tulajdonjoga a megvásárolandó ingatlanra bejegyzésre kerül, mely esetre - a fent említett banki nyilatkozat alapján - a bank átvezeti a jelzálogjogot az első lakásról a második lakásra. Ezt követően kerülhet bejegyzésre az első lakás vevőjének is a tulajdonjoga. Az ügyvédi letétből ezt követően szabadul fel a második adásvételi szerződés eladója javára az őt megillető vételár. Amennyiben a tulajdonjog, illetve jelzálogjog átjegyzése elmaradna, a letétbe helyezett összeg az első adásvételi szerződés vevőjének visszajár, vagy a jelzálogjog törlésére fordítható.( Arra is van példa, hogy a hitelező pénzintézet különíti el a tehermentesítéshez szükséges összeget egy óvadéki számlán.) Arra a nem várt esetre, ha a második lakáson a tulajdonjog átvezetésre kerül, azonban az eladó a vételárát mégsem kapná meg, javasolt egy olyan speciális tartalmú adásvételi szerződés felbontásáról szóló megállapodás aláírása és az aláírással egyidejű letétbe helyezése, mely alapján a második lakás tulajdoni viszonyai visszaállíthatóak. Jelentősen bonyolítja a fent vázolt folyamatokat, amennyiben a teljes vételár letétbe helyezésére nincs lehetőség, vagy a második lakás is terhelt, illetve az első lakás vevője részben banki hitel igénybevételével kívánja megfizetni a vételárat. És ez még csak a jogi része a problémának, ugyanis nem vettük bele azt a gyakorlati nehézséget, hogy mindez akkor hajtható végre, ha az adós egyszerre talál vevőt a lakására és találja meg a számára ideális másik ingatlant, amibe költözne. Ez önmagában is egy alig teljesíthető gazdasági feltétel! A gyakorlatban alig ismert a fenti eljárás, de az sem volna meglepő, ha valakit elriasztana a procedúra jogi vagy gazdasági nehézsége. A fenti folyamatból jól látszik, hogy nagyon körülményes a mostani jogi helyzet és nem ad valós megoldást azoknak, akik beragadtak az ingatlanjukba. Többféle, a fentinél egyszerűbb eljárás is elképzelhető. Az egyik kézenfekvő ezek közül áthidalja a problémát, hogy ne kelljen egyszerre, egy időben a két tranzakciót tető alá hozni, hiszen ez óriási gátat szab a lehetőségeknek. Ha az adós úgy adhatná el az ingatlanját, hogy a vételár a bankjánál egy "ideiglenes fedezeti számlára" kerülne, akkor a bank is biztosítva maradna, ameddig az újonnan megvett lakásra áthelyezi a fedezetet. Vagyis bevezetésre kerülne egy készpénz fedezetes (akár maximalizált) időszak a két ingatlanfedezet között. Ez a lépés például nagyban könnyítene a probléma gazdasági feltételein és minden bizonnyal a jogi eljárást is egyszerűsítené. Hogy mennyire élő a probléma: az egyik, eddig mindent pontosan fizető ügyfelünk arról panaszkodik, hogy gyermeket vállalnának, de addig nem vágnak bele, amíg nem tudnak nagyobb lakásba költözni. A "csapda" miatt azonban képtelen lépni. A több ezer így beragadt családok egy része tehát más, nem várt következményt is eredményez. Ha nem is jelentős, de később akár kimutatható demográfiai csökkenéshez is vezethet. Talán illene foglalkozni a nehéz körülmények ellenére is pontosan, elmaradás nélkül fizetőkkel. Sokan vannak: a bankszektor 90 napon túl lejárt hitelállományának aránya 8,57-ről 10,54 százalékra emelkedett június végére az előző negyedévihez képest, ennek a 63,4 százaléka (1.193,124 milliárd forint) deviza alapon nyújtott hitel volt. Az ügyfelek közel 90%-a tehát pontosan fizet. Ha a törvények lehetővé tennék, hogy a jó ügyfelek - mintegy jutalom gyanánt - a meglévő CHF alapú hiteleiknél egy könnyített eljárás keretében ingatlanfedezetet tudnának cserélni, akkor a kormány céljai úgy tudnának teljesülni, hogy akár családbővítés okán, akar költségracionalizálásból, de mégis képesek lennének a tulajdonosok könnyen továbblépni.
Hogyan védekezzünk a betörők ellen? A lakás elektronikai és építészeti védelme
Dr. Gratzer Gábor | 2011. augusztus 9.
I. Elektronikai védelem
A betörések megelőzésének lehetőségei alapvetően kétirányúak. A bejutás megakadályozásának eszközei a mechanikai vagyonvédelmi berendezések, míg a behatolás jelzésére az elektronikus jelzőrendszerek szolgálnak. Utóbbival, és az építészeti bűnmegelőzéssel foglalkozunk ebben a cikkünkben.
Az elektronikus jelzőrendszerek feladata, hogy észleljék a behatolást vagy annak kísérletét, és ezt a megfelelő módon jelezzék. A riasztórendszerek részei a központi egység, az érzékelők, a kezelőszervek, a hang- és fényjelző berendezés. Sok településen és városban lehetőség van a riasztórendszernek úgynevezett vagyonvédelmi központba való bekötésére. Ebben az esetben a helyi riasztás mellett vagy helyett a riasztás egy diszpécserközpontba fut be, ahonnan intézkednek az ellenőrzésről. A vagyonvédelmi központokhoz való csatlakozás az egyik legeredményesebb módja a vagyonvédelemnek. A riasztórendszerek telepítésénél mindig figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, majd azoknak megfelelően kell megtervezni az érzékelők és a kezelőszervek elhelyezését.
Elektronikus jelzőrendszerek
A központi egység fogadja az érzékelőktől beérkező jeleket, és szükség esetén bekapcsolja a hang- és fényjelzést, illetve jelzést küld diszpécserközpontba. A riasztóközpontba az érzékelőtől érkező jelzés értékelésének módja attól függ, hogy a rendszer élesítve van-e vagy sem. Riasztórendszer kiépítésekor ügyeljünk a megfelelő szabotázsvédelemre is, hiszen mit sem ér egy drága riasztó, ha egyetlen nyisszantással el lehet vágni az áramforrást vagy a telefonvonalat, amin a riasztást küldi.
A héjvédelem részeként az érzékelők azt jelzik, ha ez előre meghatározott és védett pontokon behatolás vagy annak kísérlete történik. Ezek a behatolási pontok a nyílászárók, így a héjvédelem elemei közé a nyitásérzékelők és az üvegtörés-érzékelők tartoznak. Ez utóbbiakat lehet az üvegre szerelni, de újabban az akusztikus érzékelőket használják. Ezeket a falra szerelik, és az ablaküveg betörésének hangjára küldenek jelzést a központba. Nagyobb értékek védelme esetén a falak védelme is szükségessé válhat. Erre alkalmasak a falbontás-érzékelők, amelyek már a fúró által keltett rezgést is képesek észlelni.
A térvédelem alatt általában a mozgásérzékelőket értjük. Ezek egy adott helyiségben történő mozgást érzékelik. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne lehessen azokat kijátszani, és úgy mozogni az épületen belül, hogy az elkövető kikerülje a látómezőjüket.
Működési elvük alapján megkülönböztetünk:
Mikrohullámú mozgásérzékelőket: ezek az általuk kibocsátott mikrohullámú jelek visszaverődését ?figyelik?. Ha egy tárgy elmozdul, a visszavert jel frekvenciája megváltozik, és ezt érzékeli a készülék.
Passzív infra: ezek a készülékek a térben bekövetkezett hőmérsékleti változásokat figyelik. Mivel az emberek és a melegvérű állatok általában hőt bocsátanak ki, a mozgásuk esetén hőmérséklet-változás mérhető a térben, és ezt érzékeli a passzív infra.
Mivel mindkét rendszer adhat téves riasztásokat (a mikrohullámú mozgásérzékelők például a légáramlat okozta függönymozgásra, a passzív infra például a működésbe lépő fűtőberendezés hőjére), kifejlesztették a duál mozgásérzékelőket, amelyek megbízhatóbban működnek.
A riasztórendszerek csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha az érzékelők képesek érzékelni a riasztási eseményt, és a jelzést el tudják juttatni a központba, illetve ha a hang- és fényjelzők érzékelik a központ utasítását. A zavartalan működés érdekében a riasztórendszerek önmagukat is védik az illetéktelen beavatkozásoktól. Az egyik védelmi megoldás, hogy mind a központ, mind a sziréna rendelkezik akkumulátorral, így áramszünet esetén is üzemképes marad. Ha azonban hosszan tartó áramszünet esetén az akkumulátor kezd lemerülni, azt a rendszer illetéktelen beavatkozásként értékeli és riaszt (egészen addig, amíg a sziréna akkumulátora le nem merül). A másik megoldás, hogy a rendszer érzékeli, ha megszakad a kapcsolata az egységeivel, például mert elvágták a vezetéket, és a riasztás ilyenkor is megtörténik. Ezeket nevezzük szabotázsvédelemnek.
Távfelügyelet
A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag alapvetően három módja van: a telefonon, a rádióadón, illetőleg a mobiltelefonon keresztül történő csatlakozás. A csatlakozásnak létezik egy eddig még kevésbé elterjedt módja, az internetes átjelzés. A telefonos megoldás a legolcsóbb, mivel nem szükséges rádióadó vagy GSM-modul beszerelése, hátránya viszont, hogy a házba bemenő telefonzsinór elvágása, illetve a telefonszám felhívása esetén ? ilyenkor nem kap vonalat a központ ? nem tudja értesíteni a diszpécserközpontot. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a rádiós, illetve GSM-átjelzést, amelyek működését ily módokon már nem lehet megzavarni. A GSM-átjelzésnél lehetőség van a külső beavatkozás érzékelésére: amennyiben a rendszer nem küld meghatározott időközönként ellenőrző jelzést, automatikus riasztás történik.
A jelzés kétféle reakciót válthat ki. A kevésbé hatékony megoldás, ha a szolgáltató értesíti a tulajdonost vagy a szerződésben megnevezett más személyt vagy személyeket. A távfelügyeleti szolgáltatást működtető cégek ugyanakkor rendelkeznek saját járőrszolgálattal, és valamivel magasabb díjért szerződésben vállalják, hogy meghatározott időn belül a helyszínre küldik járőreiket, akik ellenőrzik, hogy történt-e behatolás. Természetesen ebben az esetben is értesítik telefonon a szerződésben megnevezett személyt vagy személyeket. A cégek között jelentős különbségek lehetnek mind az általuk kínált szolgáltatások tartalmában, mind árában. A kiválasztásnál legyünk figyelemmel a garantált kivonulási időre, az alapdíjban foglalt téves riasztásokra, mivel ezek jelentős többletköltséget jelenthetnek és az esetleges kártérítési összegre.
Írta
Megjelent: 2011. augusztus 9.
A devizahitelesek a banknál tett egyszerű bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség ? jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, Makkos Albert hétfőn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.
Az MSZF szerint a devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget ? állítja a szervezet. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a rá hárított, folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbit különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.
Makkos hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.
A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.
Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.
A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek ?a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően? kötelesek eljárni.- a Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint pedig ?figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.? A bank ugyanakkor nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis ? állítja az új jogi megközelítés szerzője.
Az OrientPress Hírügynökség közlése szerint a devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a hitelkárosultak rendelkezésére bocsátotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.
Roham várható a bérleti piacon
Írta Inagtlan.net szerk.Megjelent: 2011. augusztus 2.
Kühne Kata
Minden évben augusztus elején indul a diákok albérletkeresése. A gólyák nagy része a felsőoktatási ponthatárok nyilvánosságra hozása után kezdi el keresni az önálló élet megkezdését szimbolizáló első lakást, de a felsőévesek is ebben az időszakban keresnek új albérletet az új tanévhez. Az időszak elején még viszonylag nagy a választék, de a lemaradók rövid időn belül kompromisszumokra kényszerülnek. A bérleti piac intenzitása nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest, de a diákok felpezsdíthetik a keresletet.
Az albérletek piaca az elmúlt évhez képest volumenben nem mutat jelentős változást, bár egyértelmű differenciálódás érezhető. A finanszírozási környezet megváltozása, a lehetőségek beszűkülése nyomán sokan szorultak ki a potenciális lakásvásárlók köréből. Akkor ? egyébként teljesen logikusan ? sokan arra számítottak, hogy fellendül a bérleti piac. A kereslet azonban másként reagált, a bérleti díjak az eladási árakkal együtt csökkentek. A piac élénkülése 2010 második felében volt érezhető, ami megállította a bérleti díjak csökkenését. A trendforduló még nem jött el idén sem a bérleti piacon, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a bérleti díjak és a forgalom is nagyjából a tavalyi szinten maradt.
Az augusztus főleg a frekventált helyen lévő, két-három szobás ingatlanok tulajdonosainak kínál jó lehetőséget ingatlanuk bérbeadására. Budapesten a diákok számára az egyik legfontosabb döntési szempont az albérlet egyetemtől, főiskolástól mért távolsága. Az elhelyezkedés fontossága gyakran a bérleti díj jelentőségével vetekszik. Az egyetemektől mért távolság, azonban nem feltétlenül fizikai távolságot jelent. Budapesten a diákoknak az egyetemről tömegközlekedéssel, átszállás nélkül, vagy kevés átszállással megközelíthető albérletek is vonzóak lehetnek. Vidéken a kisebb távolságok miatt az egyetem közelsége nem játszik központi szerepet, de a bérleti díj és a rezsiköltség után fontos döntési elem. ?Amennyiben a kínálat az adott bérleti piacon az árak tekintetében nagyon homogén ? mint például Debrecenben, ahol sok ingatlant kínálnak havonta 50-60.000 forintért ?, akkor a lokáció az első számú döntésbefolyásoló tényezővé lép elő? ? mondta el Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.
A diákok általában másod-, harmadmagukkal költöznek, ennek megfelelően két-három, esetleg négyszobás ingatlanokat keresnek. Fontos, hogy külön bejáratú szobák legyenek a lakásban, hogy a saját, személyes terét minden lakótárs ki tudja alakítani. A lakóközösséget nem feltétlenül az ismeretség, vagy a barátság tartja össze, a kettő-négy fős csapatoknak a költségek megosztása a cél. Ennek megfelelően nem ritka, hogy a tanév végén nem a nyári szünet miatt mondják fel a bérleti szerződést, hanem a közben felszínre került együttélési nehézségek miatt. ?Általában az egy éves futamidejű szerződés a jellemző? ? tette hozzá Kühne. ? ?A nyári szünetre, főleg, ha egy jól bevált albérletről van szó, a diákok gyakran kérnek engedményeket, egész hónapra fizetett félhavi bérleti díj formájában, hogy megtarthassák a következő tanévre is a bérleti viszonyukat. Nem ritka, hogy visszajárnak a nyári hónapokban is a városba, így nyáron is kihasználva az egész évben fizetett albérletet.?
A válságot megelőzően a kollégium és az albérlet mellett a diákok egy részénél a saját lakás is felmerült opcióként. Általában a szülők vásároltak két-három szobás lakást csemetéjüknek. A nagyobb méret, illetve szobaszám fontos volt, hiszen a többi szobába befogadott lakótársak egyrészt társaságot szolgáltattak, másrészt az általuk fizetett albérleti díj jó zsebpénz kiegészítésként szolgált. Ez a trend a válsággal háttérbe szorult, de teljesen nem szűnt meg. Budapesten, a VIII., IX. és XIII. kerületben, de Győrben, Pécsett, Debrecenben is vásároltak már vevők ilyen céllal az Otthon Centrumon keresztül. A tavalyi évhez képest az ilyen motivációjú vásárlásban nincs visszaesés. Aki megengedheti magának, az alacsony ingatlanárak mellett, ilyen célú vásárlással jó befektetést csinálhat.
Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány vidéki városban (Forrás: Otthon Centrum)
A bérleti díjak tekintetében vegyes a kép az országban. Pécsett nagyjából havi 40 000 forint körül indulnak a bérleti díjak, Szegeden már 30-35 000 forintért lehet egy másfél szobás panellakást bérelni. Debrecenben nagyon sok ingatlant kínálnak az 50-60 000 forintos havi bérleti díj tartományban. Győrben az egyetemtől távol eső panellakás havi bérleti díja 40 000 forint körül alakul, az egyetemhez közel már 45-50 000 forint. Hasonló elhelyezkedésű, téglaépítésű lakásért 50-55 000 forintot is elkér a tulajdonosa. Miskolcon egy egyetemtől távol eső panellakást már havi 20 000 forintért is ki lehet bérelni.
Budapesten a lélektani határ 60 000 forintos havi bérleti díjnál húzódik, ez alatt könnyen ki lehet adni a központi elhelyezkedésű, jó állapotú ingatlanokat. Az ennél drágább ingatlanok is keresettek a diákok körében, de ilyen ingatlanokat már három-négy fő közösen veszi ki. A bérleti díjakból csak minimális engedményt lehet elérni, amennyiben a tulajdonos reális bérleti díjat kér, az ingatlant alkudozás nélkül veszik bérbe. Ritkán, maximum néhány ezer forintos engedményt tesz a tulajdonos. Augusztus első felében még minden kerületben és városban nagy választék van egyetemistáknak, főiskolásoknak kínált ingatlanokból, de a hónap vége felé egyre több kompromisszumra kényszerülnek a későn ébredők.
Egyetemisták által is keresett, könnyen kiadható ingatlanok néhány kerületben (Forrás: Otthon Centrum)
A diákok általában a bútorozott, felszerelt albérleteket keresik. Az alapvető bútorok mellett gyakran elvárás a hűtő, mikrohullámú sütő és a mosógép is. A lakás minősége azonban kevésbé játszik szerepet a döntésben, bár a fővárosban a V., VI. és VII. kerületben már a diákok is inkább a jó állapotú ingatlanokat keresik. Ezen a területen a rossz beosztású, rosszabb állapotban lévő lakások kiadása meglehetősen nehéz, a diákok hajlandóak kifizetni a 60-70 000 forintos bérleti díjat is, de cserébe jó körülmények között szeretnének lakni.
Déry Attila
?A jó közlekedésű, jó beosztású, központi elhelyezkedésű ingatlanokra a diákoktól függetlenül stabil kereslet van? ? mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. ? ?A differenciálódás inkább a nagyobb értékű, magasabb színvonalat képviselő bérlemények esetén figyelhető meg. Ezek kereslete a cégek költségcsökkentése és a külföldiek kivonulása miatt a válság után csökkent.? Pesten, a belvárosban, a kiadó luxus és felsőkategóriás ingatlanok bérleti díjai csaknem a felére csökkentek. A magasabb presztízsű budai kerületekben sem ritka az olyan eladó, aki kiadás céljából fenntartott ingatlanától szeretne megszabadulni, a bérleti kereslet visszaesése miatt.
Az alacsony ingatlanárak miatt érdemes megfontolni befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlant vásárolni, de fontos olyan ingatlanba fektetni, amely iránt stabil kereslet mutatkozik. Jó célpont lehet Győr és Kecskemét, ahol a diákokon túl az autóipari beruházások is élénkítik a bérleti piacot.
Írta Ingatlan.net szerk.Megjelent: 2011. július 29.
Alulnézet
 A Margit híd felújításához kapcsolódó korrózióvédelmi munkák miatt elkerülhetetlen az alsó rakpartok szakaszos lezárása, melyet már a beruházás eredeti tervei is tartalmaztak. A munkák elvégzése érdekében lezárásra kerül a budai alsó rakpart Margit híd alatti szakasza 2011. július 28. és augusztus 5. között, majd ezt követően a pesti alsó rakpart érintett része 2011. augusztus 6-14. között. A szakaszos lezárások kizárólag a Margit hídi hídfők hosszában érintik a rakpartokat, a hídfők környezetében lévő le- és felhajtók használhatók maradnak.Az európai uniós támogatással megvalósuló Margit hídi felújításhoz kapcsolódóan megkezdődik az alsó rakpartok feletti hídrészek festése. A munkálatokhoz elkerülhetetlen a pesti és a budai alsó rakpartokon is a forgalom korlátozása. A két szakaszt egymás után zárjuk le a forgalom elől, tehát a Duna két oldalán egyszerre nem kell korlátozásokra számítani. A BKK célja, hogy minél kevesebb fennakadást okozzanak a speciális munkák elvégzése miatt szükségessé vált intézkedések. A rakparton közlekedőknek a következő időszakokban kell korlátozásra számítani:A budai alsó rakpart Margit híd alatti szakaszát július 28-án csütörtökön hajnali 5 órától várhatóan augusztus 5-én pénteken este 22 óráig; a pesti alsó rakpart Margit híd alatti szakaszát augusztus 6-án szombaton hajnali 5 órától várhatóan augusztus 14-én vasárnap este 22 óráig zárják le a forgalom elől. A lezárás a felső rakpartok forgalmát, valamint a híd előtti és utáni felhajtórámpák használhatóságát nem érinti.
Megjelent: 2011. július 28.
A lakóépületek és környezetük felújításának támogatása keretében 153 pályázat kapott támogatást a 2011. július 11-i döntés alapján, ezzel összesen 326 millió forint támogatást ítélt meg a kormány az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújítására ? olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályának közleményében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is kiemelten fontosnak ítéli meg a szénmonoxid mérgezéses balesetek számának csökkentését, amelyhez a rendelkezésére álló eszközökkel törekszik hozzájárulni. Ennek megfelelően a nemzeti fejlesztési miniszter döntése alapján az Egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatása Program keretében az életveszélyessé vált egycsatornás gyűjtőkémények felújítására 2010. október 30-ig benyújtott minden formailag és tartamilag megfelelő pályázat támogatásra kerül.
A támogatói döntés 153 pályázat 4395 lakását érinti, a felújítás során 1020 kémény válik biztonságossá. A nyerteseknek járó támogatások kifizetésére a beruházások befejezését követő záró beszámolók jóváhagyását követően kerülhet majd sor.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a pályázati rendszerből nyújtott támogatással megvalósuló kéményfelújítások mellett a baleseti kockázat csökkentésének legfontosabb eszköze a tüzelőberendezések és az égéstermék elvezetők szabályszerű üzemeltetése, tervszerű, folyamatos karbantartása és ellenőrzése.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új pályázati kiírást is tervezi az egycsatornás gyűjtőkémények (termofor kémények) felújításának támogatására
Ingatlan.net szerk.Megjelent: 2011. július 22.
 SínfelújításMegkezdődött az idei villamospálya-felújítási program Budapesten ? tájékoztatta a program szakmai előkészítéséért felelős Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a munkálatokat már megkezdték a 37-es villamos vonalán, rövidesen pedig a Szent Gellért rakparton is hozzálátnak a felújításnak. Idén minden eddiginél több, 11 milliárd forintnyi támogatás jut a BKV beruházásaira; az erre elkülönített összeg 680 millió forinttal meghaladja a tavalyi keretet. Hozzátették: ezt az összeget ? amelyet uniós források is kiegészítenek ? ?az elmúlt húsz év drámai műszaki lemaradásának behozására? fordítják.
A közlekedési központ jelezte: fontos cél a kritikus sebességkorlátozást igénylő pályák kijavítása, a menetidő csökkentése, ezért a beruházási tervben a BKK javaslatára minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a villamospályák felújítása. A következő időszakban emiatt vágányzárral járó pályafelújítási munkák lesznek a 2-es, a 18-as, a 19-es, a 28-as, a 37-es, a 41-es, az 50-es, az 51-es, az 52-es, az 59-es, a 62-es és a 69-es villamosvonal rossz állapotú szakaszain. Ezzel mintegy 9500 méter kritikus állapotú villamospálya felújítása valósulhat meg. A javítási munkák elvégzésével a sebességkorlátozások is megszűnnek, így az utasok az említett vonalakon gyorsabban érhetik majd el úti céljukat ? emelte ki a BKK.
Dr. Gratzer Gábor | 2011. július 24.
I. Tartási és életjáradéki szerződés
A Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanbűnözéssel foglalkozó alosztályának vezetése során meglehetősen gyakran kerestek fel magukat sértettnek gondoló panaszosok, akik azt állították, hogy "elvették az örökségüket". De miért is nem lehetséges az, hogy tartási, életjáradéki, esetleg öröklési szerződéssel elvegyék valakinek az örökségét? A panaszosok minden esetben azt állították, hogy idős rokonukra lecsapott a ?lakásmaffia?. A történet szinte kivétel nélkül az volt, hogy a magára hagyott, idős szülő, nagyszülő talált valakit, akivel a tulajdonában lévő ingatlan fejében tartási, életjáradéki, esetleg öröklési szerződést kötött. A rokon persze, aki eddig elhanyagolta idős hozzátartozóját, ekkor észbe kap, és feljelentést tesz, azt állítva, hogy elvették az örökségét. Pedig ez nem lehetséges.Polgári jogunk ugyanis az ipso jure öröklés elvén áll, ez azt jelent, hogy a hagyaték a halál beálltával nyílik meg, és a jog erejénél fogva száll az örökösökre. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy míg a lakás tulajdonosa él, addig nem beszélhetünk örökségről. Hiába érzi magát a leszármazó már-már tulajdonosnak, hiába érez hatalmas csalódást, az ingatlan tulajdonosa halála pillanatáig érvényesen rendelkezhet dolgaival, így lakásával is. Egy korábbi írásból már kiderült, hogy a valódi bűnözők milyen módszert alkalmaznak, az alábbiakban az említett szerződések ? tartási, életjáradéki, öröklési ? legfontosabb jellegzetességeit ismerhetjük meg.
Bővebben...
Írta Ingatlan.net szerk.Megjelent: 2011. július 12.
A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha
Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek a tömegkályhák és a tömegtűzhelyek. Juhász János tömegkályha fejlesztő szakember most fantáziát lát ezen kályhák elterjesztésében, ezért tanfolyamot szervezett, hogy megismertesse a szakmával is ezt az innovatív fűtési- és melegvíz-előállítási módot.
A képzés során Budapest mellett, Gyálon egy 43 m?-es bemutatóház is létesül, ahol az érdeklődők nemcsak megtekinthetik és elsajátíthatják az építés módját, de ősztől szálláshelyként is funkcionál majd a létesítmény. Az egy-egy hetes oktatás fő alapanyagát, a kisméretű tömör téglát a Leier biztosítja.
A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata; másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készül, kevés fával nagyon kellemes hőkomfortot ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90 százalékát tömegkályha fűti. Juhász János először saját házába építette be ezt a kályhafajtát 2006-ban. Jó tapasztalatai, a jelentősen lecsökkent rezsiköltségek, ill. a kályha nyújtotta hangulat hatására megerősödött benne az elhatározás, hogy itthon is elterjeszti ezt a rendkívül takarékos fűtési és melegvíz-előállítási technológiát. Míg néhány évvel ezelőtt sokan még furcsállották, hogy a kényelmes gázfűtés helyett a szakember miért választja inkább a fával való tüzelést, addig ma már alig kérdőjelezik meg döntését: a földgáz folyamatosan drágul, és mivel importból szerezzük be, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy időről időre csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ausztriában és Németországban is sok helyen fűtenek fával, és ezekben az országokban is egyre jobban kezd elterjedni a tömegkályha, mivel olcsóbb, biztosabb és hangulatosabb is, mint a gázfűtés.
Juhász János szerint az évente megépülő néhány tízezer tömegkályha is képes lenne munkahelyeket teremteni, és nem utolsósorban a hazai építőanyagból létrehozott tűzhelyeket hazai fával fűtenék ki, ? ez egyértelműen jót tenne a magyar gazdaságnak is. A vállalkozó most azon dolgozik, hogy elismert, OKJ-s szakmát adó képzés legyen a tömegkályha- és tömegtűzhely-építő tanfolyama. A mostani, június végétől július közepéig tartó, önköltséges tanfolyamokra gyorsan meglett az induló létszám, az újdonságnak számító képzésre főként Pest megyéből és Budapestről érkeztek a szakemberek.
A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha. A kályhába melegvizet adó hőcserélőt is beépítenek. A tanfolyam keretében, a nyílt építésen minden szükséges gyakorlati szakmai ismeret elsajátítható: mennyi és milyen alapanyag kell, mennyi idő alatt lehet felépíteni, milyen a belső szerkezete és mekkora helyet foglal el a kályha. A résztvevők, akik a tanfolyam alatt akár bent is lakhatnak a bemutatóházban, azt is megtanulhatják, hogy hogyan lehet például egy, belsőleg már felújított házba utólag beépíteni ezt a típusú kályhát, ill. tűzhelyet.
Írta
Megjelent: 2011. július 11.
Titánium-dioxid a lelke
Bővebben...
Így vernek át építőanyag vásárlásakor!
Demeter Kornél | 2011. július 11.
. Mitől lehet gyanús egy kereskedő?
Bemutatjuk a leggyakoribb módszert, amivel átejtik a kereskedők az ügyfelet, és arra is kitérünk, hogy mit lehet tenni ellen A legtöbb építőanyag-kereskedő a jelenlegi nehéz helyzet ellenére is becsületesen, a vásárló igényeit szem előtt tartva igyekszik helytállni. Egyre gyakrabban hallunk azonban olyan esetekről, amikor az építkezés előtt álló vásárló átverés áldozata lesz. Mivel a kár a több millió forintot is meghaladhatja, ezért érdemes már a kezdetektől résen lennünk. Időben fel kell ismernünk, hogy be akarnak minket csapni, és felkészülten kell reagálnunk rá.
Bővebben...
Írta
Megjelent: 2011. június 10.
A majdani Andrássy, vagyis múzeumi negyedbe költözhet a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM), amelynek át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét ? közölte az MTI.
A világvárosokra jellemző múzeumi negyed kialakítása esetén ? amely a közeljövőben mint Andrássy múzeumi negyed várhatóan szerepel a kormány napirendjén ? szakmailag és költséghatékonyság szempontjából is indokolt lehet, hogy oda más múzeumokkal együtt a Természettudományi Múzeum is átköltözzön ? közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel azt követően, hogy a tárca és a múzeum illetékesei péntek reggel egyeztetést tartottak.
A KIM közleménye felidézi, hogy az MTTM jelenleg három helyen működik. Mint írták, az intézmény ?szakmailag igényes, egy helyen történő elhelyezése? máig megoldatlan, holott 1993 óta napirenden szerepel. A tárca összegzése szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a jelenleg kihasználatlan épületekkel rendelkező Ludovika Campusba költözése lehetővé teszi, hogy a Természettudományi Múzeum újabb területeket kapjon. Hozzátették: ezzel javulnak elhelyezésének körülményei, és csökken azon telephelyek száma, ahol az intézmény jelenléte más múzeumok beköltözését akadályozza.
A Ludovika korábbi lovardájában, illetve a felszín alatt kialakított termek továbbra is a Természettudományi Múzeum használatában maradnak ? idézi az MTI a KIM közleményét, amely arra is kitér, hogy a múzeum vezetése a kezdetektől részt vesz a Ludovika Campus megújítását célzó szakmai előkészítésben. A minisztérium kiemelte: nem lenne jó, ha a sajtóban a témában kialakult elvi vita félrevinné a Ludovika rossz állapotú műemléki épületének felújítását célzó kormányzati törekvéseket, illetve a Természettudományi Múzeum és a Közszolgálati Egyetem fejlesztésének ügyét. Jelen nyilatkozattal a KIM és az MTTM a múzeum költözésével kapcsolatban kialakult vitát lezártnak tekinti ? szögezték le. Mint arról az MTI csütörtökön beszámolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Matskási István egy levélből értesült arról, hogy az intézménynek mégis át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét. Mint elmondta, az első ütemben 2012 végéig, a másodikban 2013-ban kell átadni az épületben általuk elfoglalt tereket. A levél azt említi, hogy át kell adni a főépület helyiségei közül a gyűjteményi raktárakat, a kutató- és irodahelyiségeket, azaz a földszinti és a padlástéri helyiségeket, amelyeket egy jövőbeni új múzeumi központba kell költöztetni. A levél a mélyszinten lévő légkondicionált raktárakat nem említi.
Nagy Anna kormányszóvivő a múzeum sorsáról tartott múlt heti sajtótájékoztatón még azt közölte, hogy ?semmilyen döntés nincs a Természettudományi Múzeum költözéséről?. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló törvényt a közelmúltban hirdették ki. Az intézmény 2012 januárjától alakul meg. Helyéül ugyan a Ludovika épületét jelölték ki, de mivel ez felújításra vár, legkorábban két év elteltével lehet szó az egyetem beköltözéséről.
A Magyar Természettudományi Múzeum 1994 óta tartó rekonstrukciója során ? amely hosszabb távon a Budapest több pontján működő múzeum egy helyre költözését szolgálta volna ? a Ludovika mintegy 6 ezer négyzetméteres egykori padlásterébe költözött az embertani tár, a madár- és emlősgyűjtemény. A mélyszinteken pedig gyűjteményi raktárak mellett könyvtárat is kialakítottak. A múzeum kiállításait az egykori Lovarda épületében helyezték el, a volt Ludovika Akadémia udvara, valamint a főépület és a Lovarda közötti térszint alatt pedig közönségfogalmi részeket és további kiállítóteret alakítottak ki. A rekonstrukció forráshiány miatt 2008-ban leállt.
Írta
Megjelent: 2011. június 7.
Június 18-19-én távolítják el az Iparművészeti Múzeum (IMM) kupolájáról az életveszélyessé vált lanternatornyot, amelyet a tervek szerint egy közparkban helyeznek majd el; míg a sérült épületkerámiákból az IMM jótékonysági aukciót rendez.
Lechner Ödön Zsolnay-kerámiával burkolt múzeumépülete világszinten is jegyzett műemlék, ma azonban számos szerkezeti problémával küzd ? mondta Nagy Gergely, az az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke az IMM hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A Lechner-palota életveszély-elhárításában szakértőként is részt vevő építészmérnök emlékeztetett arra, hogy a kupolát lezáró, 11,5 méter magas lanterna már az 1930-as évekre rossz állapotba került, ezért akkor elemeinek csaknem felét kicserélték, és a ?kilátót? vasbeton erősítéssel látták el. A tornyot a II. világháborúban, majd 1956-ban is több találat érte, mára pedig egyértelműen életveszélyes állapotba került: vasszerkezete jelentősen károsodott, ezért a több tonnás épületrész megdőlt az Üllői út irányába.
Az életveszély-elhárítási munkálatok másik vezetője, Lichter Tamás beszámolója szerint az elmúlt hónapokban védőállványzatot építettek a múzeum köré, és leszerelték a tetőgerinceken elhelyezett, veszélyesen meglazult kerámia taréjelemeket.
A tervek szerint rövidesen a lanterna leemelése is megkezdődik: június 18-19-én (illetve kedvezőtlen időjárás esetén a következő hétvégén) a toronyelemet könnyűállvánnyal körbeépítve bontják le az acélvázról a kerámiaborítást, egyben a műemléki dokumentációt is elvégezve. Ha a lanterna állapota ezt lehetővé teszi, a felső toronyrészt egy 100 tonnás daruval egyben fogják leemelni, ehhez az Üllői út félpályás lezárására is szükség lesz ? jelentette be Lichter.
Takács Imre, az IMM főigazgatója beszámolt arról, hogy a lanternatornyot a helyreállítás után egy közeli parkban tervezik elhelyezni, mivel az ipartörténeti emlék statikailag már nem lenne visszaemelhető. A torony helyére ideiglenesen záróborítás került, de a múzeum az eredeti tervek szerint új anyagokból vissza kívánja majd építeni a lanternát.
Erre az épület rekonstrukciója során kerülhet sor ? fűzte hozzá a főigazgató. Elmondása szerint június 19-én még csak a veszélyelhárítás fejeződik be, a felújítás egy újabb szakaszban valósul meg, az IMM reményei szerint 2012-től. Az MTI kérdésére Takács Imre közölte: mivel a Lechner-palota oldalsó kerámiaborítása is számos helyen meglazult, a homlokzat felújítására is szükség lesz.
A főigazgató emlékeztetett arra, hogy Mindörökké Zsolnay! címmel pályázatot írtak ki iparművészek, ékszerészek számára. Ennek célja, hogy az eredeti, Zsolnay Vilmos által tervezett és gyártott mázas tetőcserepek sérült darabjaiból a 21. századi trendeknek megfelelő ékszerkollekciókat alkossanak. A pályázat eredményhirdetése június 17-én lesz, majd a tetőről leemelt, már nem visszahelyezhető kerámiadíszekből az IMM jótékonysági aukciót tart a létrehozandó új állandó kiállítás javára ? tudósított az MTI.
http://ingatlan.net/magazin/2011/06/eletveszely-eltavolitjak-az-iparmuveszeti-muzeum-tornyat/
Írta
Megjelent: 2011. május 20.
Tíz emberből nyolcnak fogalma sincs arról, mi fán terem az energetikai tanúsítvány, holott fél éven belül ennek elkészítése nélkül el sem adhatjuk lakásunkat.
Első pillantásra úgy néz majd ki az energetikai tanúsítvány, mint a hipermarketekben sorakozó hűtő- és mosógépekre ragasztott színes címke, amelyen az ábécé betűivel jelölik, mennyire takarékos a szóban forgó ?jószág?- írja a Fehér Megyei Hírlap. A használt épületekre jövő január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítvány célja is hasonló: rápillantva a leendő vevő azonnal felmérheti, mennyire pazarló vagy éppen takarékos az a lakás, amit megvásárolni készül. A cél az lenne, hogy a magyar lakások érjék el a C kategóriát, ami éves szinten négyzetméterenként 100 kilowatt körüli energia elfogyasztását jelenti. Ehhez képest jelenleg a magyar átlaglakás a G kategóriába sorolható, azaz két és félszer többet fogyaszt a követelménynek megfelelőnél.
Bővebben...
Írta
Megjelent: 2011. május 20.
Ha legalább száz új munkahely létesül egy önkormányzat közigazgatási területén, akkor jogosult lesz állami támogatást igényelni költségelvű bérlakásokra. Az erről szóló kormányrendelet pénteken lép hatályba. A támogatásra 2013. december 31-éig lehet pályázni.A rendelet módosításának célja a munkaerő mobilizálásnak fokozása. A munkahelyeket teremtő önkormányzatok, az új lakóépület építése mellett pályázhatnak használt lakás vásárlására, illetve korszerűsítésre, bővítésre, felújításra is, vagy arra, hogy a saját tulajdonukban lévő, de nem lakáscélú ingatlant átalakítsák lakásnak.Ehhez még konkrétan meg se kell valósulnia a száz új munkahelynek, elégséges az is, ha 2013. december 31-ig elindul az a projekt, melytől legalább 100 munkahely megvalósulását remélik ? írja a Világgazdaság.
Piramisjáték és fogyasztói csoportok:minden, amit tudni kell a működésükről és a kiszállásról
Dr. Gratzer Gábor | 2011. május 15.
I. A piramisjáték működése
Az úgynevezett fogyasztói csoportok közvetlenül a rendszerváltozást követően jelentek meg hazánkban, és már a kezdetektől súlyos aggályok fogalmazódtak meg működésükkel kapcsolatban. Az igazán nagy gondok azonban ezen csoportok esetében is a 2008-as pénzügyi, gazdasági válság kitörését követően kezdtek kialakulni.
Sajnos a gyakori félretájékoztatás tény, számtalan hírben találkozhatunk azzal, hogy a fogyasztói csoportokat szervező cégek tevékenységüket pénzintézeti, hitelezési ügyletnek tüntetik fel. Rendkívül csábító konstrukciókat mutatnak be, több milliós ingatlanhiteleket ígérnek rendkívül alacsony törlesztő részletekkel, valamint azzal, hogy náluk a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, köznapi elnevezéssel ?BAR lista?) szereplő magánszemélyek is könnyen hitelhez jutnak. Az ördög természetesen itt is az apró betűkben van elrejtve, ezért fontos megismerkedni magával a fogyasztói csoporttal, annak lényegével, valamint azzal, hogy mikor, jobban mondva inkább mikortól fordulhatunk a nyomozó hatóságokhoz vagy az ügyészhez.
Még mielőtt az e csoportokkal kapcsolatos problémák elemzésébe kezdenénk, látni kell, hogy a fogyasztói csoport addig, amíg minden tagja pontosan teljesíti a vállalt kötelezettségét ? és nem bűnszervezet hozta létre, amelynek célja a tagok befektetésének a megszerzése ? többé-kevésbé prosperál. Abban a pillanatban azonban, amikor egy vagy több tag nem teljesít, az egész csoport léte kerül veszélybe.
A nem teljesítés alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a tag pénzügyi nehézségek miatt nem képes teljesíteni, inkább ?elbukja? eddigi befizetéseit, a másik amivel ma meglehetősen gyakran találkozhatunk, hogy a fogyasztói csoportokat létrehozó cégek nem nyújtanak korrekt, mindenre kiterjedő tájékoztatást, és a belépő tagok ezáltal becsapva, tévedésbe ejtve érzik magukat, és ki akarnak szállni, ami adott esetben olyan láncreakciót indíthat el, aminek következtében az egész csoport bedől.
A piramisjáték
Sokan ismerik már az úgynevezett piramisjátékot. A piramisjátékok (vagy pilótajátékok) speciális bűncselekmények. Magyarországon tiltott tevékenységről van szó, amelynek során a szervezők olyan rendszert alakítanak ki, amelyben az új belépők befizetései biztosítják a korábban belépettek jövedelmét. A módszer lényege mások pénzének összegyűjtése és szétosztása. Ugyanakkor a piramisépítés az egész rendszer működésének korlátját is jelenti, vagyis matematikailag kimutathatóan elérkezik az a pillanat, amikor a lefelé terjeszkedő piramis már nem építhető, nem bővíthető tovább. A bűncselekményt a játék szervezői követik el, de ennek megállapításához nem feltétel, hogy az abban részt vevő tagokat az esélyeiket illetően megtévesszék, esetleg a rájuk bízott pénzt más célra használják fel, illetve hogy a belépett tagok sorrendjét a nyerési esélyeket befolyásolva megváltoztassák.
Mivel a piramisjáték szervezése hazánkban bűncselekmény, így azt általában valamilyen üzleti tevékenységnek próbálják álcázni. Ehhez az egyébként legálisnak minősülő Multi-Level-Marketing (MLM) módszerét alkalmazzák. Az MLM lényege, hogy bizonyos termékek értésítésére többszintű hálózatot hoznak létre. Minél több terméket tud értékesíteni a hálózat tagja, annál nagyobb a bevétele, ezt pedig úgy tudja elérni, hogy minél több embert szervez maga alá, akik szintén embereket szerveznek maguknak, és így tovább. A termék ára fix, ahogy az egyes szinteken maradó jutalékok összege is, így aki magasabb szinten van, az magasabb jövedelemre tehet szert.
A piramisjáték esetében az áru vagy szolgáltatás tényleges értéke lényegesen kisebb, mint a befizetett összeg. Általában valamilyen jogot vagy értékesítési kezdőcsomagot adnak el így, ami szükséges a rendszerbe történő belépéshez. Az új belépőket személyes kapcsolat útján vagy kéretlen reklámlevelekkel keresik. A hagyományos piramisjátéktól eltérő az a módszer, amikor a tagoknak nem kell újabbakat beszervezni vagy valamilyen terméket, szolgáltatást értékesíteni, hanem a befizetésük ellenében juthatnak jövedelemhez.
Piramisjáték akkor állapítható meg, ha a szervezők tevékenysége nem biztosítja a jövedelemhez szükséges profitot. Ilyen módszer tulajdonképpen a kimagasló hozamot biztosító befektetés, amikor a korábban belépők jövedelmét (befizetett pénzük hozamát) az új belépők finanszírozzák. A magas hozamoknak és a hírekben megjelenő valós kifizetéseknek köszönhetően egyre többen csatlakoznak a rendszerhez. A szervezők azonban a befizetett pénzeket nem fektetik be, így amikor a csatlakozók száma stagnál vagy csökken, már nem tudják fizetni a hozamokat, és a rendszer bedől.
Ilyen befektetési csalás volt a Madoff-ügy, amely összességében 50 milliárd dollár kárt okozott az ügyfeleknek. Magyarországon az Il-Ferno ügyben is felmerült a piramisjáték gyanúja, de ezt a nyomozó hatóságok nem tudták bizonyítani (a résztvevők reklámfelületet biztosítottak a gépkocsijukon, amiért havi díjat kaptak, de a reklámot tartalmazó matricát nekik kellett kifizetni ? ez volt tulajdonképpen a regisztrációs díj, ami több százezer forintra rúgott). Egyes hírek szerint a Sciennet is tartalmazott piramisjátékra vonatkozó elemeket: a különböző jogok értékesítését.
A piramisjáték nem csalás, tehát a szó valódi értelmében nem ejtik tévedésbe a sértetteket. A rendszer lényege, hogy kezdetben a belépők ?jól is járhatnak?, tehát a befektetett összegnél magasabb hozamokat kaphatnak vissza. Ebből a szempontból ?csábító? lehet belépni egy ilyen rendszerbe. Azonban bűncselekményről van szó, mert a rendszer lényege, hogy a piramis alján állók elveszítik a befektetett pénzüket. A vakszerencsén múlik a sorsunk, hiszen nem tudjuk, hogy mely stádiumban csatlakozunk a rendszerhez. Ha viszonylag az elején, akkor még hasznunk is származhat, ha később, talán a befektetett tőkénket visszakapjuk, esetleg a piramis alján, és ekkor minden befektetésünket elbukjuk. Ne csatlakozzunk tehát ilyen rendszerekhez, puszta ígéretekre ne adjunk pénzt!
Eleged van a brutál számlákból? Kerüld ki az áramszolgáltatót
Saját telephelyen, például a házunk tetőszerkezetébe építve is megtermelhetjük az éves szükségletünket kielégítő villamos energiát napenergiából. A beruházással jó esetben akár az is előfordulhat, hogy nekünk fizet a szolgáltató a megtermelt áramért.
//
//
// =a};j.B=5(){v(w.I&&w.I.H>0){4 a=\'U/x-T-R\';4 b=w.Q;v(b&&b[a]&&b[a].A&&b[a].A.G){4 c=b[a].A.G;4 d=c.y(\' \');4 e=d[2].y(\'.\');j.p=r(e[0],10);j.t=r(e[1],10);j.9=d[3];j.q=o(j.9);j.F=J}}M v(w.1a.19("17")==-1&&16.15){4 f=-1;13(4 i=0;i 6) {var plugin = true;} else {var plugin = false}
var CreativeWrite = '';
if ( plugin && ("http://indexhu.adocean.pl/files/vjfmfnkkaj/qleoqqmfjy/resource_videobanner_3102.swf"!=="" || ""!=="" ) ) {
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+=' hirdetés';
CreativeWrite+='';
if ( ""=="" ){
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+='';
}
else{
CreativeWrite+=' ';
CreativeWrite+='';
}
CreativeWrite+='';
_ado_code = function() {
_ado_write(document, CreativeWrite);
}
} else {
if(""==""){
document.write(' ');
document.write(' hirdetés');
document.write(' ');
document.write('');
}
else{
document.write(' ');
document.write(' hirdetés');
document.write(' ');
document.write('');
}
}
if(""!=="")
document.write(' ');
document.write('');
]]>
A megújuló energia használata egyre vonzóbb a lakosság számára, azonban az ehhez kapcsolódó beruházások költsége nehezen megfizethető. A fűtés mellett a legnagyobb kiadást otthonunk rezsijénél a villamos energia teszi ki, mely jelentősen csökkenthető háztartási méretű kiserőmű alkalmazásával. Egy normál háztartás számára a kisfeszültségű áram-előállítás beruházása még megfizethető kategóriába esik, ugyanakkor jelentősen csökkenthető vele az energiafelhasználás. Sőt, jó esetben valóban nekünk fizet a szolgáltató a megtermelt áramért! "Egy átlagos éves lakossági fogyasztás 2500 kWh körüli, melyet 15-20 négyzetméter felületű napelemtábla már fedezni tud. Ennek bekerülési költsége 2-3 millió forint, de jó esetben pályázat is igénybe vehető hozzá, mellyel akár a beruházás 30-35%-a is megspórolható. Tapasztalataink szerint a beruházásokat inkább a fogyasztásnál kisebb termelésre tervezik, de bizonyos esetben előáll az a nem mindennapi helyzet, hogy nem a felhasználó fizet a villamosenergia-kereskedőnek, hanem még ő fizet a felhasználónak a megtermelt energiáért." - mondta Pénzes László, a MEE-VET szakembere. A helyzet valóban nem mindennapi, de már vannak rá példák, és a törvényi szabályozása is megoldott. Az ELMŰ-ÉMÁSZ statisztikái alapján 250 fölötti a területükön a háztartási kiserőművek száma, becslésük alapján országos szinten 500-600 darab közé tehető az ilyen jellegű napenergia-hasznosítás, de folyamatosan nő az igények száma. A beépített összteljesítmény már bőven 1 MW felett jár. "A kiserőmű telepítése mellett természetesen speciális mérőberendezésre is szükség van - mondja Pénzes László -, amely a megtermelt és leadott illetve szükség esetén mégis felhasznált energia mennyiségét méri." Az úgynevezett decentralizált energiatermelők és fogyasztók kiszolgálásához a jövőben intelligens mérő- illetve irányítórendszerek is szükségesek, amelyek kiváltják a meglévő technológiákat. A "smart grid" vagy "smart metering" néven ismert rendszerek önmagukban is energiát takarítanak meg, segítenek a fogyasztói szokások személyre szabott kiszolgálásában. A smart grid technológiák alkalmazásával a háztartások energiafelhasználása akár 10-15 százalékkal is csökkenthető a Cisco adatai szerint, ezen kívül mérsékli az áramkimaradások hatását, de az ehhez kötődő beruházások gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása sem elhanyagolható. "A hagyományos mérőberendezések helyett ugyanis egyre nagyobb az igény, hogy a fogyasztók olyan intelligens mérő-szabályozó rendszereket alkalmazzanak, amelyek segítségével maguk irányíthatják az energiafelhasználásukat." - mondta Lutring Tünde, a RENEXPO projektvezetője. A projektvezető elmondása szerint a smart metering a mai hagyományos villanyórákat váltaná fel, gyakorlatilag digitálissá tenné azokat. Az okos mérőeszközök segítségével a fogyasztó sokkal könnyebben tudná nyomon követni aktuális áramfelhasználást, ráadásul a szolgáltatók is folyamatos képet kaphatnának ügyfeleik fogyasztási szokásaikról. Az okos rendszerek, azaz smart grid alkalmazásával az évszakonként, vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák kialakítása is elképzelhető, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Egyes, merészebb üzleti modellek tudatosan ruháznák fel a fogyasztókat azzal a képességgel, hogy az összes lényeges, naprakész információ birtokában maguk irányíthassák az energiafelhasználásukat.
Írta Ingatlan.netMegjelent: 2011. május 11.
Gyors, hatékony, kézenfekvő ? a bankkártya használat mellett ezek a legfőbb érvek, de a nagy kérdés az, hogy kinek is éri meg igazán.
Az átlag számlatulajdonosnak fogalma sincs arról, milyen ügyleteket jelent a kártyahasználat, illetve a bankszámlához kötődő egyéb költségekről. Ha mélyebben belenézünk a rendszerbe, könnyen felfedezhetjük, hogy óriási jövedelemszivattyú a rendszer az országon és az egyes embereken is ? jelentette ki Varga István , a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja a Reggel a Dunán című műsorban. Hozzátette: az üzleti haszon mellett a kártyahasználattal megszerezhető információk ugyanolyan értékesek, mint a nyereség.
Hazánkban három társaság működteti a közel kilenc millió kártyát. A Mastercard az összforgalom hetven, a Visa huszonnyolc, az AmEx pedig mindössze két százalékot bocsátott ki. Ezek a társaságok minden egyes műveletről az összes információt kiemelik és felhasználják. Ezekből az adatokból nem az egyes emberekre vonatkozó információk a lényegesek, hanem az egész gazdaságra vonatkozó következtetések fontosak akár gazdaságpolitikai, akár politikai vonatkozásúak ? hangsúlyozta a felügyelőbizottság tagja.
A kártyahasználat jelentős költséget generál az eladónak és a vásárlónak is, ugyanis a folyószámlán kamatmentesen tartjuk a pénzünket. Magyarországon, a folyószámlákon mintegy háromezer milliárd forint van, így a bankrendszer évente mintegy kétszáz milliárd forintnyi kamatra tehet szert. A folyószámlán ezért érdemes minél kevesebb pénzt tartani, és más befektetési lehetőséget keresni, ami kamatozik.
A kártyás vásárlások esetén az eladó 1-3%-os jutalékot fizet a kártyatársaságnak. Az EU az uitóbbi időben keményen fellépett a magas jutalékok miatt, ezért mára átlagosan a tranzakciók után 2%-ot fizetnek az eladók. A magyarországi kártyaforgalom ezerhatszáz milliárd forint, két százalékos jutalommal számolva a három társaságnak harminckétmilliárd forint a bevétele. Emellett fizetünk a kártya birtoklásáért, az automatában való használatért. Évente mintegy 330 milliószor használjuk a kártyákat.
Varga István szerint a kártya, mint elektronikus elszámolási eszköz lehetne olcsó, de nem a mai rendszerben. Az MNB saját tanulmányaiban azt feszegeti, hogy a mai kártyatársaságok technikájának és eszközeinek felhasználásával közpénzből növeljük az elfogadóhelyek számát, így azonban még több jövedelem kiemelésre teremtünk lehetőséget. A jelenlegi rendszert lecserélhetnénk, ha az állam saját kártyarendszert építetne ki. Az állam felelőssége, hogy ezt ne engedje a nagy jövedelemszivattyúk rátelepedését a gazdaságra, hanem a nemzetgazdaság érdekeinek megfelelően teremtse meg annak feltételeit, hogy olcsó fizetőeszközzel, gyors pénzforgást hozhassunk létre. Például a soproni kékfrank pont ezt akarja, hogy helyben, gyors pénzforgást teremtsen, és ne engedje minden műveleten keresztül lehámozni az abban rejlő jövedelmet.
Az MNB azt mondja, hogy a kékfrank nagyon kockázatos, mert könnyebb hamisítani, miközben valamennyi címlete ugyanolyan védett, mint a legvédettebb forint fizetőeszköz, azaz a húszezer forintos. A kékfrank esetében még az ötszáz forintos is ugyanolyan védett, az MNV ezt tudja, mégis az ellenkezősét állítja, mert le akarja járatni. Elég jelentős a helyi fizetés és elszámolás forgalom, éppen ezért érdemes olyan eszközöket használni, amivel ezt olcsóbban tudjuk élénkíteni, ha a fedezet kamatozik, akkor a zsebünkben nem inflálódik a forint.
Mosógépekről mindent: hibák, árak, vízkő. És melyiket válasszuk?
Farkas Tibor | 2011. április 27. I. Melyik mosógépet válasszuk?
Milyen hibái lehetnek a mosógépeknek? Mennyibe kerül a javításuk? Milyen mosógépet vásároljunk? Miért ráz a mosógép? Mit kell tudnunk a vízkőről? Melyek az új fejlesztések? Összeszedtük a válaszokat.
Felültöltős vagy elöltöltős?
Gyakran az első kérdés mosógép vásárlásakor, hogy elöltöltős vagy felültöltős mosógépet vásároljunk. Valójában műszaki tartalom és minőség szempontjából ennek nincs jelentősége ? mondja Bódi Gábor, a mosogepszerelo.hu üzemeltetője, aki 1994 óta 10 ezer mosógépet javított meg. A választást ezért inkább lakberendezési, esztétikai vagy praktikussági szempontok döntik el. Az elöltöltős azonban szerinte egy árnyalatnyival probléma mentesebb gép.
Milyen motortípusú gépek közül választhatunk?
Alapvetően három típusú motor hajthatja a mosógépeket: kalickás, univerzális és inverteres. A kalickás alkalmazkodik legkevésbé a terheléshez, vagyis nem tudja jól ?felmérni?, hogy az adott ruhamennyiséghez mekkora energiát, áramot használjon fel. Az univerzális már egy fokkal jobb, míg az inverteres a legjobb. Az inverteres motor a váltóáramot egyenárammá tudja alakítani, és annyira finom mechanikával rendelkezik, hogy a szükséges energiamennyiséget képes a ruhamennyiség és a fordulatszám alapján szabályozni. Vagyis a terhelés függvényében adagolja az áramot. Ez valójában nem is az energiatakarékosság miatt nagyon fontos, hanem a ruha és a motor kímélete miatt jelenthet jelentős megtakarítást a tulajdonosának. Ellenben ha meghibásodik az inverteres gép, akkor nagyon drága a javítás ? magyarázza Bódi Gábor. Emiatt bár nagyon régen feltalálták, az utóbbi pár évben kezdték el nagyobb mennyiségben forgalmazni, mivel az ára a többihez képest 30-40 százalékkal drágább.
Az inverteres motorral működő gépek egyik változata az egyik gyártó ún. direkt drive terméke. Ennek az a lényege, hogy a tengelyre van felépítve a motor és a forgódob egyaránt, de nincs közöttük ékszíj, vagyis áttétel, amely súrlódást generálna és rezgéseket okozna. Emiatt nagyon halk és takarékos, vagyis akár éjjel is moshatunk. Azonban ha elromlik, drága a javítása. Az is igaz, hogy a gyártó extra hosszú időre biztosítja a garanciát.
Melyik márkát válasszuk?
Az egyes márkák közötti választás nem egyszerű kérdés, mivel nehéz egzakt választ adni. Általában a szerelő csak a rossz gépekkel találkozik, így nincs tisztában azzal, hogy eközben ugyanabból a típusból hány működik kifogástalanul. Ezt akkor lehetne pontosan felderíteni, ha egymás mellé helyeznének különféle típusú gépeket, és több ezer óráig járatnák azokat. Mindenesetre Bódi Gábor a klasszikusan jól működő német gyártmányokban hisz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gépek árait nem az dönti el, hogy mekkora műgonddal és milyen minőségű anyagokból rakták össze a szerkezeteket, hanem a piac és a marketing a meghatározó.
Egy magyar legenda nyomában
Érdemes megemlíteni az AEG-licence alapján hosszú évekig, 15-féle típusban gyártott magyar Hajdúsági Energomatot. A mai napig van olyan szerelő, aki felvásárolja ezeket a régi gépeket, új ?ruhába? öltözteti, és 30-35 ezer forintért eladja azokat. Szinte a végtelenségig javítható és működtethető, és mindenféle alkatrésze rendelkezésünkre áll. Azért szorult ki a piacról, mert egyrészt ugrál, másrészt valójában egy ?rút kiskacsa? a ma vásárolható, esztétikailag is igényes új mosógépekhez képest.
forrás hely:
http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/mosogepekrol-mindent-hibak-arak-vizko-es-melyiket-valasszuk/
A megengedettnél magasabb volt a Coliform és Pseudomonas baktériumszint a PET-PACK Kft. másfél literes Pannon Aqua ásványvizében - derült ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vizsgálata során. Szintén az igazgatóság fedezte fel azt is, hogy a Compex-Só Kft. fél kilogrammos Tassi porcukor termékében túl magas, 6,8 százalék a keményítő mennyisége. A Békés megyei hatóság a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. által gyártott fél kilós Szarvasi panírozott pulykafasírtban talált Salmonella baktériumot. Az érintett termékeket bevonták, és a cégekre bírságot szabnak ki.
A MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. létrehozta az Új Széchenyi Terv Infopont országos hálózatot, ahol tájékoztatást lehet kérni a gazdaságfejlesztési pályázati lehetőségekről - mondta Barta E. Gyula, a társaság vezérigazgatója pénteken az MTI-nek abból az alkalomból, hogy befejeződött az ügyfélszolgálat munkatársainak képzése Budapesten.
A MAG Zrt. ÚSZT Infopont hálózatban mintegy 200 információs irodát működtet 400 munkatárs részvételével, ahol ingyen lehet szakszerű tájékoztatást kapni az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési pályázatairól. Barta E. Gyula hangsúlyozta: nonprofit szervezeteket, alapítványokat, kamarákat, szakmai érdekképviseleteket, egyesületeket és takarékszövetekezeteket kértek fel arra, hogy vegyenek részt a programban. A visszajelzések alapján képezték ki az Új Széchenyi Terv pályázataival kapcsolatos tudnivalókról az ügyfélszolgálaton dolgozókat. A MAG Zrt. honlapján megyei bontásban közzétette az infopontok hálózatát, amely tovább bővülhet. Barta E. Gyula elmondta, hogy a MAG Zrt. honlapján kialakítottak egy jelszóval védett felületet, ahol napra készen tájékozódhatnak az Új Széchenyi Terv Infopont munkatársai. Ezen kívül rendszeres továbbképzéseket tartanak a partnereiknek.
Lesz pénz nyílászárócserére!
Megjelent: 2011. március 31.
A széndioxid-kvóta pénzekből még 4-4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek felére a 1992 előtt épült családi házak, másik felére pedig az újonnan épült családi házak pályázhatnak energiahatékonyság-növelő, és a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését szolgáló fejlesztésekhez ? mondta el csütörtök reggel Bencsik János, energia- és klímaügyi államtitkár a Kossuth Rádióban.
A fent leírtakon kívül, a felújításra váró panelek felében kezdődhet el nyáron a munka: 14 milliárd forintból 23 ezer lakás újulhat meg ? mondta el az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában az energiaügyi államtitkár. Bencsik János hozzátette, hogy a széndioxid-kvóta eladásból további bevételre számít a kormány erre a célra. A házak klímabarát átalakításához idén mintegy ezer család kaphat támogatást. A közhivatalok, kórházak, egyetemek épületenergetikai fejlesztéseire uniós forrásból 40 milliárd forintot biztosít az állam ? közölte az államtitkár.
forrás hely:
http://ingatlan.net/magazin/mail/analytics/l-27347-h-n0Nj8Ok16HaTalUUDmwQq5VaLGcSIBRV.html
Megjelent: 2011. március 23.
Növekvő érdeklődés mutatkozik a napenergiát hasznosító kollektorok és napelemek iránt, az állami támogatásokra azonban nagy szükség lenne; a silány termékek és egynyári cégek pedig egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A megtermelt áramot el is adhatjuk a szolgáltatónak.
Bár elméleti potenciálja rendkívül nagy, a napenergia magyarországi hasznosítása napjainkban a megújuló energiaforrások között az egyik legkisebb. Magyarország mindemellett nagy lemaradásban vagyunk a szomszédos országokhoz képest is ? mondta el a Napi Gazdaság Online-nak Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energia projektvezetője. A helyzet jelenleg az állami támogatások szempontjából a legrosszabb ? mondja Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke, a Naplopó Kft. ügyvezetője. Ennek egyik oka a gazdasági-pénzügyi válság, de talán még fontosabb tényező az állami támogatások kedvezőtlen irányú változása. A kormány nem fukarkodott az ígéretekkel, erőteljes propagandát folytatott ezen a téren; az Új Széchenyi Tervben is hangsúlyos szerepet kapott a meglévő lakásállomány energiahatékonyságának növelése. Mára azonban kiderült, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében még a tavalyi pályázatok kifizetésére sincs fedezet, nemhogy új pályázatok kiírására. Ezért idén valószínűleg nem fogják kiírni a beharangozott lakossági pályázatokat, a lebegtetés pedig lassan tönkreteheti az ezzel foglalkozó iparágat ? fogalmazott.
A napkollektoros hőtermelés területén még mindig a viszonylag egyszerű, szinte minden családi házon megvalósítható, használati melegvizet készítő rendszer a legelterjedtebb. Egy ilyen rendszerrel az éves melegvíz-szükséglet 60-70 százalékban előállítható, a bekerülési költség pedig kivitelezéssel együtt körülbelül egymillió forint. A hőtechnikailag egyre korszerűbb házak megjelenésével pedig egyre gyakoribb az épületek fűtésére is rásegítő napkollektoros rendszerek megjelenése. Az utóbbi időben a napelemes áramtermelő rendszerek is egyre rohamosabban terjednek ?tudta meg a Napi Gazdaság a cégvezetőtől. Ennek egyik oka a napelemek árának jelentős csökkenése, a másik pedig az, hogy az áramszolgáltatók ma már viszonylag egyszerű eljárás után átveszik a napelemekkel megtermelt elektromos energiát. Ez jelentős lökést adott az úgynevezett hálózatra visszatápláló rendszereknek.
Kérdéses a megtérülési idő
Egyebek mellett számítási módszer függvénye, hogy mennyi idő alatt térül meg egy átlagos méretű napkollektor-, illetve napelem-rendszer beszerzése és fölszerelése ? fogalmaz az Energiaklub szakembere. Egyszerűbb számításokkal 3-6 év közé tehető a megtérülési idő; az inflációt és a kamatokat is figyelembe vevő számítások jelentősen 10 év fölé is emelhetik ezt az értéket. A megtérülés továbbá a támogatásoktól, és attól is függ, hogy milyen technológiát váltunk ki. Az villamos energiát termelő napelemek jóval magasabb beruházási költséget igényelnek, így állami támogatás nélkül, közgazdaságilag megalapozott számításokkal a megtérülés egyelőre meghaladja a napelem-táblák élettartamát. Jelentős áramár-növekedést feltételezve a napelemes rendszerek akár állami támogatás nélkül is kevesebb mint 20 év alatt visszahozhatnák árukat, miközben a jól megvalósított rendszerek élettartama 20-30 év.
Hozhat is a konyhára
Az áramtermelő napelemmel akár pénzt is kereshetünk. Idén január elsejétől a napenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi ára 29,84 forint/kilowattóra, ami az úgynevezett kiserőművekre vonatkozik. Egyszerűbb feltételeket nyújt mind engedélyezési, mind pénzügyi szempontból a ?háztartási méretű kiserőmű? besorolás, amely olyan napelemekre vonatkozik, amelyek kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak. Ebben az áramszolgáltató éves szaldó-elszámolást alkalmaz, azaz a hálózatra termelt napenergia-mennyiséget levonja az éves fogyasztásból.
Amennyiben viszont több villamos energiát kívánunk visszatáplálni, mint amennyit az adott csatlakozási ponton vételezünk, azt az áramszolgáltató ugyan átveszi, de csak a vételezett villamos energia átlagára és a rendszerhasználati díj összegének 85 százalékát fizeti ki érte. Ilyen feltételek mellett tehát csak akkora napelem-rendszert érdemes kiépíteni, amellyel csökkenteni tudjuk a saját fogyasztásunkat. Ekkor lényegében ugyanazt az árat kapjuk érte, mint amennyiért vettük volna az áramot a szolgáltatótól (körülbelül 45 forint). Azok az országok, amelyek hangsúlyozottan támogatják a napenergia-hasznosítást, a fenti gyakorlattal ellentétesen a lakosság is korlátlanul termelhet villamos energiát a hálózatra ? teszi hozzá az Energiaklub szakértője.
forrás hely:
http://ingatlan.net/magazin/mail/analytics/l-26486-h-eVBhuhgNvEArnyekRe9hF8vFyeSkCfTH.html
Megjelent: 2011. március 18.
Az eddig elvégzett felújítási munkák alapján meg lehet kezdeni az elszámolást, azaz be lehet nyújtani a számlákat.
A kormány döntött a Margit hídi beruházás 6 milliárd forintos európai uniós forrású támogatásáról; a döntés a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az MTI-nek pénteken elmondta: ez azt jelenti, hogy az eddig elvégzett felújítási munkák alapján meg lehet kezdeni az elszámolást, azaz be lehet nyújtani a számlákat. Közlése szerint várhatóan mintegy 3-4 milliárd forintot lehet majd kifizetni a támogatási keretből, az eddig elvégzett munkák alapján. Hozzátette: a fennmaradó részt a projekt előrehaladtával fizetik ki.
Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy a Margit hídi beruházás 6 milliárd forintos európai uniós támogatása tavaly, még az előző városvezetés idején veszélybe került, ezért felfüggesztették a projekt támogatási szerződését. Szavai szerint az új városvezetés a BKK-val mindent elkövetett azért, hogy az európai uniós támogatás feltételeit teljesítsék, és miután ez sikerült, a kormány odaítélte a szükséges forrást.
A Margit híd felújítását 2009. augusztus 21-én kezdték meg, ekkor zárták le a forgalom elől az átkelőt. A mintegy másfél évig tartó rekonstrukció során felújították az úttestet, a villamosvágányokat, kicserélték a pálya- és hídszerkezet elemeit, kiszélesítették és megemelték a hidat. A Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly november 15-én adta hozzájárulását a híd ideiglenes forgalomba helyezéséhez. A műemléki felújítás még zajlik, az év első felében kerülnek helyükre a korhű korlátok és szobrok ? minderről az MTI számolt be.
ÍMegjelent: 2011. március 18.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál már konkrét eredményei vannak a korábban külön működő két szervezet együttműködésének ? közölte a NAV elnökhelyettese. Sors László, hogy a bűnügyi szakterületen két hónap alatt valamivel több ügyet fejeztek be, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az évente több mint ezer milliárd forint kárt okozó ÁFA-csalásokkal kapcsolatban az elnökhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnügyek felderítésében az eddiginél több segítséget, információt kapnak a tisztességesen működő cégektől, az úgynevezett fehér gazdaság szereplőitől.
A korábbinál jóval keményebb fellépésre számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) azok, akik szándékosan megrövidítik a költségvetést ? nyilatkozta az MR1-Kossuth Rádiónak Sors László, a szervezet bűnügyi elnökhelyettese. Hogyan, milyen területeken, mennyi pénzt lehet így visszaszerezni ? erről beszélt az év elején összevont szervezet munkatársa.
Sors László arra a kérdésre, van-e már konkrét eredménye az adó- és vámhivatal összevonásának azt mondta, a bűnügyi szakterület vonatkozásában az elmúlt két hónap alatt némileg több ügyet fejeztek be, mint az elmúlt időszak hasonló időszakában. Az adó- és vámhivatal bűnügyi igazgatóhelyettese szerint azonban ezekből az adatokból még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. ?Úgy gondolom, hogy a szervezet integrációja és a bűnügyi szakterület átstrukturálása jó úton jár. Optimista vagyok e tekintetben, már csak a hatékonyságot kell növelnünk, ami az ügyek minőségére vonatkozik. Ha nem is statisztikai mérőszámokkal, de a munkánk minőségében, az együttműködésben már konkrét bűnügyi eredmények is mutatkoztak? ? nyilatkozta Sors László.
A NAV vezetőségének tagja példaként elmondta, az adóhatóság részben szakított azzal a korábbi feljelentési gyakorlatával, hogy megvárták amíg jogerősen, vagy közel jogerősen befejeződik egy ügy, mert nagyon sok idő telt el a jogsértés észlelése és a feljelentés között. ?Ez a gyakorlat megszűnt, rugalmasabb, rapidabb együttműködés keletkezett az adóigazgatási, vámigazgatási és a bűnügyi szakterület között? ? mondta Sors László. A NAV munkatársa szerint az új munkamódszereknek köszönhetően a törvényszegések gyanúsítottjai nehezebben tudják elrejteni vagy megsemmisíteni az ellenük szóló bizonyítékokat. Ha a bűncselekmény gyanúja megalapozottnak látszik, akkor az adóigazgatóság azonnal értesíti a bűnügyi ágazatot, amely a büntetőeljárásról szóló törvény alapján gyakorlatilag azonnal biztosítja, hogy se a vagyont, se az esetleges terhelő iratokat ne lehessen eltüntetni ? hangzott el a rádió 180 perc című műsorában.
A NAV bűnügyi főigazgatóságának is joga van lefoglalni például iratokat, számítógépeket. Az adó- és vámhivatal bűnügyi főigazgatóságának a munkájára ugyanaz a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozik, mint a rendőrség munkájára, csak a bűncselekmény kategóriák mások, amelyekben nyomoznak ? mondta a NAV elnökhelyettese.
Konkrét bűncselekmény típusokról szólva Sors László megerősítette, hogy becslése szerint az áfa-csalók ezermilliárd forintot meghaladó kárt okoznak a költségvetésnek, de hozzátette, vannak olyan szakemberek, akik ezt az összeget magasabbra teszik. Ezeknek az ügyeknek a felderítése eddig lassabban haladt. Hogy ennek mi lehet az oka, a NAV elnökhelyettese szerint nagyon nehéz kérdés.
?Azt kell mondanom, hogy ez nem pusztán a hivatalok működésével magyarázható, itt társadalmi jelenségről van szó, társadalmi moralitásról van szó. Annyit tudunk megtenni jelen pillanatban, hogy a törvényi eszközökkel a lehető leghatékonyabban lépünk föl. Kedvenc példám a gyorshajtás. Minden gyorshajtó mellé nem lehet rendőrt állítani, így minden adócsaló mellé sem lehet pénzügyi nyomozót állítani. Tehát nekünk arra kell törekednünk, hogy a legnagyobb szervezeteket, az állami bevételeket legjobban károsító cselekményeket számoljuk fel, szűrjük ki, akadályozzuk meg, előzzük meg? ? nyilatkozta Sors László.
A számlagyárak felderítése kapcsán a NAV elnökhelyettese azt mondta, ezt a munkát is segíti az adó- és a vámhivatal összevonása, mert könnyebb a hivatalok közötti információáramlás, így könnyebb kiszűrni a gyanús cégeket. Ugyancsak nagy segítséget jelent a számlagyárak, illetve adócsalók elleni nyomozásban a piaci konkurensektől kapott információk. ?Azt kell mondanom, hogy alapvető hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tisztességes, úgynevezett fehér gazdaság szereplőivel fokozottabb együttműködést alakítsunk ki? ? mondta Sors László.
A NAV vezetőség tagja hozzátette, elég régóta a szakmában van, de a mostanihoz hasonló nagyságú társadalmi támogatottságot még nem érzékelt a tisztességes gazdasági szereplők részéről. ?Rengeteg információt kapunk jelenségekre, elkövetési módszerekre, sőt konkrét elkövetői körökre is. Ezúttal is köszönöm nekik ezt a tevékenységet? ? mondta a bűnügyi elnökhelyettes. Sors László szerint a jelenség oka, hogy nagyon sokan rájöttek, tarthatatlan, hogy rengeteg ember gyakorlatilag következmények nélkül követ el bűncselekményeket, és ezáltal a tisztességes gazdálkodók nagyon komoly versenyhátrányba kerülnek.
Sors László a NAV bűnügyi főigazgatóságának 2011-es főbb ellenőrzési irányairól elmondta, jellemzően a nagykereskedelemi szektor, ezen belül kifejezetten a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmének vizsgálatára koncentrálnak.
forrás hely: http://ingatlan.net/magazin/mail/analytics/l-26228-h-eVBhuhgNvEArnyekRe9hF8vFyeSkCfTH.html
Magyarország nagyon sokat költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásokra, és európai összevetésben borzasztóan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint akár tíz százalékkal is nőhetne a GDP, ha ez a helyzet változna - írja az Index.hu.A nyugdíjban részesülők negyede, 2,926 millió emberből 728 ezer rokkantsági nyugellátást kap. A rokkantnyugdíjasok csaknem fele a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el - olvasható a kormany.hu-n a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett elemzésben. Mindez azt jelenti, hogy a munkaképes korú magyarok mintegy 12%-a kap rokkantsági ellátást, ami kiemelkedően magas szám.Az unióban csak Svédországban éri el ez az arány a 10%-ot, további kettőben a 8-at. Az OECD-tagok között 5,8% az átlag, az egyik legjelentősebb régiós vetélytársnál, Szlovákiában 6,3%, a magyar értéknek alig több, mint fele. Az NGM-ben úgy számoltak, hogy ha a rokkantság miatt termelésből kiesett 700 ezer ember mindegyike dolgozna, és csak fele olyan mértékben járulna hozzá a gazdasághoz, mint a többi 3,7 millió alkalmazott, az is 10%-kal növelné a GDP-t.Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy miközben az NGM több mint 700 000 munkába állítható rokkantnyugdíjassal számol, addig a Policy Agenda egy egy hónappal ezelőtti elemzésében az szerepelt: a nyugdíjkorhatár betöltése előtti rokkantsági ellátást összesen 565 ezer ember kap.A tárca elemzéséből kiderül: nemcsak a rokkantnyugdíjasok magas aránya jelzi, hogy nagyon sok problémát jelent a rokkantsági ellátás a magyar gazdaságnak, hiába szigorították a feltételeket 1998-ban és 2007-ben is. Hanem például az is, hogy nagyon alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya: míg az EU-ban 40%, addig nálunk 12-15% ez a mutató.Mindeközben bonyolult rendszerben sok pénz megy támogatásra. A Magyarországhoz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadás, valamint a születéskor várható egészséges élettartam adatai alapján leginkább hasonlító Szlovákia és Litvánia a GDP-je 1,4-1,6%-át költi rokkantsági ellátásra. Nálunk ugyanakkor az ilyen célú magyarországi kiadások a 2008-as adatok szerint elérték a 2,1%-ot. A már említett Policy Agenda-elemzés szerint a tavalyi költségvetésben 400 milliárd forint szerepelt csak a nyugdíjkorhatárt el nem ért rokkantnyugdíjasok ellátására.A magyar támogatási rendszer nemcsak sokat visz el, hanem rosszul is: egyfelől a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkáltató nem tudja, milyen munkakör ideális rehabilitációs szempontból, másfelől a támogatások nem különböztetik meg a teljes és a részleges rehabilitációt. A költségvetésből nyújtott bértámogatás sokszor pazarló, miközben a több mint 300 000 még nem nyugdíjaskorú rokkantból csak 60-65 ezer dolgozik úgy, hogy utána a munkáltató támogatást kap.
Dr. Gratzer Gábor
Három dologgal nem foglalkoztunk eddig a szomszédokkal kialakuló konfliktusok kapcsán: a kényszerítéssel, a hamis váddal, valamint a jogos védelem esetével. Ebben a cikkben az első két esetet ismertetjük részletesen.yakorlati munkám során sok vádirattal találkoztam, amelyek tényállása úgy kezdődött, hogy: ?A vádlottak szomszédok, évek óta haragos viszonyban álltak egymással, vádbeli napon??. Szintén gyakorlati tapasztaltok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a büntetőeljárást eredményező esetek leggyakrabban az egyik szomszédnak a másik szomszéd számára elviselhetetlen, zavaró tevékenységéből következnek. Tény, hogy egy-egy személynek vagy családnak deviáns, az együttélési szabályokat semmibe vevő magatartása az egész lakóközösség életét megkeseríti. Mindannyian otthonunkban nyugalomra, pihenésre vágyunk, ezt egyébként az Alkotmány és a jogrend is biztosítja számunkra. Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én aláírt egyezmény 8. cikke is előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Tehát a nyugodt magánélethez való jogot a nemzetközi jog, az Alkotmány és a jogrend is biztosítja, akkor mégis mi a probléma? Véleményem szerint ott, hogy e jogokat egymás számára nem biztosítjuk: sokan nem értik meg, azt a rendkívül egyszerű szabályt, hogy addig élhetünk jogainkkal, amíg mások jogait nem sértjük. Türelmetlenek és idegesek vagyunk, felgyorsult világban élünk, ennek következtében frusztrálttá válunk, nehezen toleráljuk egymást, a szomszédok ellenséget látnak egymásban, az emberek nem beszélgetnek, nem hallgatják meg egymás problémáit. Régebben a rossz szomszédi viszonyok talán ezért nem jelentkeztek ilyen élesen, ennyire elviselhetetlenül. Sajnos nem tudok receptet adni, csak arra tudok inteni mindenkit, hogy a felgyűlt feszültséget, a néha évekig tartó sérelmeket ne egymás sérelmére elkövetett bűncselekményekkel toroljuk meg, cselekedeteink előtt gondolkozzunk!
A valótlan tartalmú feljelentésekről
Úgy tűnik , hogy a rossz szomszédi kapcsolatok elmérgesedése gyakran valótlan tartalmú feljelentéssel végződik. Előfordulnak olyan esetek, hogy az együttélési szabályokra fittyet hányó szomszéd, miután többször kérik meg, vagy szólítják fel a normális viselkedésre, maga tesz a szomszédjai ellen valótlan tartalmú feljelentést. Hétköznapibb szóhasználattal: a zavaró szomszéd tesz feljelentést az őt rendreutasítók ellen, azért mert állítólag megfenyegették, bántalmazták stb.
A hamis vád bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Súlyos bűncselekménnyel, és véleményem szerint kiemelkedően súlyos jogkövetkezménnyel állunk szemben. Ugyanis elegendő az, ha a zavaró szomszéd a kiérkező rendőröknek azt a valótlan nyilatkozatot teszi, hogy őt a szomszédja például bántalmazta, ezzel már el is követte a hamis vád bűntettét. A rendőrök az intézkedésükről kötelesek írásban jelentést tenni, és ebben pontosan leírni a történteket, így a szomszéd nyilatkozatát is, és e jelentés alapján a nyomozást el fogják rendelik, így az ártatlannak tűnő nyilatkozatot a jog akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel ?jutalmazza?.
Fontos, hogy mindenki jól gondolja végig, hogy az intézkedő rendőrök előtt csak olyan nyilatkozatot tegyen tehát, ami valós adatokat tartalmaz, egy bosszúból tett, nem kellően átgondolt nyilatkozattal senkinek sem érheti meg magát bajba sodorni, és ezért akár éveket eltölteni egy büntetés-végrehajtási intézetben.
Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan ? amennyiben a hamis vád esete nem forog fenn ? vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Látható, hogy az sem marad megtorlatlanul, ha valaki ?csak? olyan valótlan nyilatkozatot tesz, amely nem egy másik személy által elkövetett bűncselekményre vonatkozik.
A kényszerítésről
Gyakori eset, amikor a jóhiszemű szomszédot megfenyegetik, miután megkérte a zavaró szomszédot, hogy ?csendesebben vigadjon?, esetleg feljelentést tett. Ezek a fenyegetések általában bántalmazás kilátásba helyezésével is járnak. A fenyegetések másik ?típusa? a már megtett feljelentés visszavonására való kényszerítés, sőt olyan esetek is ismertek, amikor a zavaró szomszéd a feljelentés miatt anyagi követelést támasztott a feljelentővel szemben, és a követelés meg nem fizetésének az esetére verést, bántalmazást helyezett kilátásba. Tudni kell, hogy a vázolt esetek bűncselekmények, és ezért az ezt elkövető szomszédnak felelnie kell.
Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A zavartalan, nyugodt magánélethez való jog alkotmányos alapjog, és amennyiben ennek tiszteletben tartására kérjük meg a szomszédot, és kérésünkre fenyegetés a válasz, nyugodtan megtehetjük a feljelentést.
Amennyiben a már megtett feljelentésünk miatt velünk szemben a fenyegető szomszéd ? mint arra konkrét példa is volt ? anyagi követelést támaszt, az előbbinél is súlyosabb bűncselekményt, a zsarolás bűntettét követi el. Az ilyen követelés ugyanis egyértelműen jogtalan követelés, a zavaró szomszéd esetében fel sem merülhet, hogy komolyan gondolhatja, hogy neki ehhez bármilyen joga lehet.
A zsarolás bűntettét követi el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást bűnszövetségben, vagy élet vagy testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, vagy hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.
A következő részben azt járjuk körül, hogy mikor beszélhetünk jogos önvédelemről abban az esetben, ha a szomszéd megfenyeget, megtámad minket.
forrás hely:
http://www.ingatlan.com
-->
Ők keresik a legtöbbet, nem a bankárok! Itt a teljes lista!
Biztos sokan elgondolkodtak már azon - különösen a fizetési jegyzékük böngészése közben -, hogy vajon mennyit keresnének most, ha annak idején egy másik szakmát választanak. A találgatásoknak ezennel vége, ugyanis megjelent a Fizetesek.hu legfrissebb felmérése, melyben azt vizsgálták, milyen jövedelmekkel rendelkeznek a munkaerőpiacon a különböző szintű iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak. Az eredmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tanulás az egyik legjobb befektetés.Átlagbérek iskolai végzettség szerint
A Workania által működtetett internetes bérfelmérésbe bevont közel 80 ezer önkéntes adatai alapján kiszámított átlagok szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők bruttó átlagos jövedelme 130 ezer forint, főiskolai diplomával ennek több mint dupláját, átlagosan 277 ezer forintot lehet keresni havonta, egyetemi végzettséggel átlagosan közel háromszorosát, bruttó 344 ezer forintot. A posztgraduális végzettséggel rendelkezők átlagos havi jövedelme bruttó 453 ezer forint.
Bővebben...
|
|
| 
| 
