Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának, éppen ezért 2011. április 27-én a vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak.Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrásai lehetnek.

Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM-rendeletmódosítás. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését. Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása azt célozza, hogy ezentúl évente lehessen kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Így például az, akinek 2010. január 1-én még nem volt a rendelet előírásai szerint tartott állata,  jogosulttá válik a támogatási kérelem benyújtására. Az érdekelt gazdák a 2011. január 1-től kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, formanyomtatványon, írott formában adhatják be kérelmeiket az  MVH a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez.

Augusztus elsején életbe lép a  földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A  jogszabályban   a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami földvagyon ? főszabály szerinti ? haszonbérbe adása pályáztatással  nehezen egyeztethető össze az előhaszonbérleti jog polgári jogi intézményével. Hangsúlyos tény, hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt.

Országszerte  virágzás előtti állapotban van a parlagfű, az allergén gyomnövény néhány napon belül kezdi szórni a pollenjeit. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal július 1-jétől bírságolhat a parlagfű miatt, az első kényszerintézkedéseket már el kellett rendelni. A felderítést a földhivatalok munkatársai végzik, 150-200-an vesznek részt a felderítésben, és körülbelül ennyien foglalkoznak a kényszerkaszálással is. Annak, akinek földjén parlagfüvet találnak, ki kell fizetnie az irtás költségeit és a bírságot is, utóbbi 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. Mivel a napraforgó- és gabonaföldek jelentős részén különböző mértékben ugyan, de  jelen van a parlagfű, különösen fontos, hogy a tarlókon elvégezzék a tárcsázást a betakarítás után, hogy a magok a földbe kerüljenek.  A kikelt növényeknél meg kell ismételni a talajmunkát, így ezzel a módszerrel gyakorlatilag teljesen ki lehet irtani a parlagfüvet. Hazánkban csaknem 2 millió ember allergiás valamire, közülük egyes források szerint 60 %-ra tehető a parlagfűre érzékenyek aránya, és körülbelül 1/3-a súlyos allergiás. Rohamosan nő az asztmás betegek száma is.

Július 30-tól hatályos az ültetvényekben 2011 májusában bekövetkezett fagykárok enyhítéséről szóló VM rendelet. A 2011. májusi országos kiterjedésű fagyok a 2007. évi fagykárokhoz hasonló veszteséget okoztak a magyar szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A kárbejelentések összesítése alapján valamivel több, mint 32 ezer hektár ültetvény károsodott és az előzetes becslések alapján megközelítőleg 28-29 milliárd forintnyi kár keletkezett. A Kormány a kárt szenvedett mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében  intézkedéscsomag összeállításával bízta meg a Vidékfejlesztési Minisztériumot.

Az Európai Bizottság irányító hatósága döntött a coli fertőzés miatt nehéz helyzetbe került zöldségtermelők kártalanításáról. A magyarországi gazdák megkapták a teljes, 1,5 millió eurós kártérítést, amit igényeltek.

Összesen 428 termelő és 6 TÉSZ nyújtott be kifizetési kérelmet az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a május 26 és június 30 között bekövetkezett káruk miatt. 4511 tonna zöldségféle (főként uborka és édes paprika) kivonására igényeltek támogatást. Az összes kártérítési igény 1 515 586 euró, több mint 400 millió forint. (955 849 EU a nem TÉSZ-tag termelőké, míg 559 737 EU a TÉSZ-eké).

A Bizottság 210 millióról felemelte a kártérítés összegét 227 millióra, hogy ne kelljen visszaosztási rátát alkalmaznia, így a kártérítés mértéke a 2007-2010 közötti átlagos zöldségértékesítési árak 50 %-a lesz.

Elindult a Tanyafejlesztési Program, összesen 825 millió forintra lehet pályázni ? jelentette be V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Fülöpházán, a Tanyafejlesztési Programról tartott sajtótájékoztatón. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnap aláírta a programról szóló rendeletet: szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezete. V. Németh Zsolt elmondta: az elmúlt években is sok szó esett a tanyák sorsáról, de érdemi intézkedés nem történt. Ezért is fontos a mai nap, amikor nemzeti forrásból megnyílnak a tanyák pályázati lehetőségei. Hozzátette: a nagyrészt Ángyán József parlamenti államtitkár felügyelete alatt kidolgozott program tulajdonképpen egy kísérlet, amely remélhetőleg később modellként szolgálhat a nem tanyás térségek fejlesztésére is. Az államtitkár megígérte: nemcsak a program lesz újszerű, de a lebonyolítása is. A pályázatokat kezelő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) legfeljebb 60 napos elbírálási idővel dolgozik majd, és a támogatott pályázókkal 30 napon belül szerződést köt.  Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, Fülöpháza polgármestere emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ugyanitt jelentette be, hogy a kormány támogatni fogja a tanyákon élőket. A program kezdeményezője azt is hozzátette, szeretné elérni, hogy a jövő évi költségvetésből még több forrás jusson a tanyás térségeknek. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi. A programra fordítható 825 millió forint összesen 206 településen vehető igénybe, a támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90%-a, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél 75%-a. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25%-a lehet. A tanyaprogram legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése. A tanyaprogram nem muzeális értékekre és nosztalgiázásra épül. A szerves fejlődésben kialakult külterületi gazdálkodási-, élet-, és települési forma fontos része a jövő korszerű mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének. Ezek a tájak a fenntartható fejlődés, a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének mintapéldái lehetnek. Ennek sikeres megvalósításához járulnak hozzá a pályázaton elnyerhető források.

Mától hatályos a Magyar Fejlesztési Bank Élelmiszeripari Bankgarancia Program módosításáról szóló kormányhatározat. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezésére a jövőben az élelmiszeripari vállalkozások a kereskedelmi hitelintézetek által nyújtott forgóeszköz hiteleikhez kedvezményes díjjal vehetnek igénybe a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től (MFB) bankgaranciát. A garanciadíj mostantól legfeljebb évi 1,5 százalék lesz. A kedvezmény általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A jelenleg is működő program célja, hogy az MFB által nyújtott bankgaranciával megkönnyítse az élelmiszer-feldolgozó ágazatokban ? malomipar, húsipar, baromfi-feldolgozás, cukoripar, borászat, burgonya-feldolgozás és -tartósítás, hűtő- és konzervipar ? tevékenykedő vállalkozások forráshoz jutását. A program eddig piaci díjú bankgaranciát kínált a felvett hitelösszeg 80 százalékáig. A két éve elérhető 30 milliárd forintos keretből még több mint 18 milliárd forint rendelkezésre áll. Szakmai konszenzus alakult ki az érintett ágazatok, a bankok és a kormányzat között abban, hogy a bankgarancia jobb kihasználásának akadálya a konstrukció magas költsége, hiszen a hitel piaci díja mellé piaci garanciadíj társul, amelynek költségei összességében nem versenyképesek, túlzott pénzügyi terhet jelentenek a bankgaranciát igénylő vállalkozásoknak. A program feltételeinek javítása, kihasználtságának növelése érdekében a garanciadíj csökkentése mellett az MFB Zrt. a bankgarancia alapjául szolgáló forgóeszköz hitelre vonatkozóan maximált kamatfelárat és kezelési költséget vezet be, a bankgarancia összeg alsó határát a jelenlegi 200 millió forintról 40 millió forintra, az egyszeri bírálati díjat pedig 0,2%-ról 0,1%-ra csökkenti. További pozitív változtatás, hogy a bankgarancia alapjául szolgáló forgóeszközhitel ezután rulírozó jellegű is lehet, és a forgalomképes készleten alapított zálogjogot önálló biztosítékként is elfogadják a bankgarancia lehetséges fedezetei között. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tervei szerint a kedvezményes garanciadíj bevezetése, a program feltételeinek javításával az élelmiszeripari vállalkozások hiteleihez kapcsolódó bankgarancia programot a vállalkozások szélesebb köre érheti el, könnyebben jutnak hitelhez, így csökkennek a cégek finanszírozási költségei.  Különösen fontosnak tartjuk, hogy a program segítségével javuljanak a malomipari vállalkozások hitelhez jutásának feltételei, és megkezdődjön a gabonakészletek feltöltése.

A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendelet felemeli a vágóponton levágható állatok számát és megduplázza a beszállítási távolságot, valamint újdonságként a baromfi vágópontokat is szabályozza. A jogszabályt ma aláírta a miniszter. A rendelet értelmében, vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 150000 darab baromfifélét lehet levágni, a beszállítási távolság pedig az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak is meg kell felelniük az EU jogszabályoknak, azonban bizonyos ? a rendeletben részletezett élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, melyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt. Hazánk Európai Uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU-s előírásokat. A rendelet célja, hogy ? megfelelve a helyi piaci igényeknek ? a kiskapacitással dolgozó vágóhidak a jogszabály adta könnyítési lehetőséggel élve, vállalkozási tevékenységet folytassanak ebben a szektorban is. A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével.  Az új szabályozás szintén kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozta.

Augusztus elején kezdi meg érdemi munkáját a cukoripari privatizációt vizsgáló eseti bizottság. Erről a testület keddi ülésén döntöttek. Értékelik a magyar cukorgyárak privatizációját, a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot és annak belföldi következményeit.Az országgyűlési képviselők úgy határoztak, hogy a szükséges iratanyag bekérésével párhuzamosan megkezdik az ügyben a meghallgatásokat is. Így augusztus 8-án a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) volt főtitkárát, Kelemen Istvánt és a Cukoripari Kutatóintézet vezetőjét kívánják meghallgatni.  Font Sándor, (Fidesz) a bizottság társelnöke a testületnek javasolta, hogy  olyan vizsgálati módszer alapján kezdje meg munkáját az eseti bizottság, amely elsősorban a magyarországi cukorgyárak privatizációjának körülményeire, illetve az uniós csatlakozást követően a közösségi cukorreform során a magyar kvótacsökkentés mikéntjére keresi a választ.

Magyarország az állattenyésztési ágazatok támogatását nem egy másik, a jelenlegi rendszertől teljesen eltérő formában kívánja megoldani. A VM 2012. január 1-től egy a SAPS (területalapú) rendszer keretén belül működő, a húsmarha- és juhágazat számára kialakított ?Kérődző szerkezetátalakítási és fejlesztési programot? kíván elindítani.A program a 2004 óta működő nemzeti kiegészítő támogatások (top-up) jövő évtől kezdődő csökkenésének, majd 2013-ban történő megszűnésének érdemi kompenzálására szolgál. A támogatási forma a Közös Agrárpolitika 2013 utáni időszakában is tovább vihető.

Számos dologra érdemes figyelniük azoknak, akik állatokat is szeretnének magukkal vinni külföldi nyaralásukra. Az Európai Unió minden tagállamára érvényes, hogy legfeljebb öt házi kedvenc szállítása minősül nem kereskedelmi célúnak, és a tulajdonosnak vagy egy általa megbízott személynek ott kell lennie az állattal. A kutyáknak, macskáknak és vadászgörényeknek egyedi jelölést, az esetek többségében microchip-et kell viselniük. Ezeken kívül érvényes veszettség oltással is kell rendelkezniük az állatoknak, és EU jogszabály szerinti útlevelet kell kiváltani, ha az Unión belül utaznak. Harmadik országból történő behozatalhoz megfelelő adattartalmú állategészségügyi bizonyítványt kell mellékelni. Bizonyos EU tagállamok, például Anglia, Írország és Svédország mentes a veszettség betegségétől, ezért ezekben az országokban plusz feltétel, hogy vérvizsgálatot végezzenek a kutyáknál, macskáknál és vadászgörényeknél, és be kell tartani a várakozási időt, amely akár fél év is lehet. Fontos tudnivaló, hogy  szomszédos unión kívüli országba kivitt állatoknál a visszahozatalhoz is szükséges a negatív veszettség vérvizsgálati eredmény. Ez vonatkozik Ukrajnára és Szerbiára, de nem érvényes az EU csatlakozás küszöbén álló Horvátországra. A kedvtelésből tartott állatok kategóriájába tartoznak még a rágcsálók, kétéltűek és madarak is. Ha valaki ötnél több ilyen állatot kíván magával vinni, az már kereskedelmi célú utaztatásnak minősül, ehhez pedig érdemes kérni a területileg illetékes hatósági állatorvos közreműködését.

Bővebb tájékoztatás: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/kozerdeku_aai/egyeb_informacio/kedvtelesbol_tartott_allatok.html .

Megjelent a Magyar Közlönyben a tavaszi fagykárokról szóló kormányhatározat. A kormány döntése értelmében összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre a májusi fagykárok mérséklésére. A három elemből álló intézkedéscsomag a becslések szerint a károk csaknem felét fedezi.Azok a termelők, akiknek a terményeit a leginkább tönkretette a fagy mintegy 1,3 milliárd forint gyorssegélyt kapnak. Az előzetes számítások szerint 28-30 ezer hektár területről van szó. A termelők mielőbbi talpra állása érdekében maximum 20 éves lejáratú, kamat- és banki költségmentes hitel felvételére is lehetőség nyílik 8 milliárd forint összegben. Emellett mintegy 4 milliárd forint jut a fagykárok mérséklésére az Agrárkár-enyhítési rendszerből.

Pálinkafőzdék és autószerelő műhelyek is beadhatták július 15-ig pályázatukat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), hogy támogatást igényeljenek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP) mikrovállalkozásuk fejlesztésére. A hivatalhoz 1163 támogatási kérelem érkezett, a pályázók összesen több mint 24 milliárd forintot igényeltek. A legtöbb pályázatot az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltsége kapta. A mikrovállalkozások támogatásának kérelembenyújtási időszaka június 15-én kezdődött, a legkisebb vállalkozások összesen 7 milliárd forintra pályázhattak. A keretből az 5000 fő alatti lakosságszámú és a legfeljebb 100 fő/km2 népsűrűségű településeken működő vagy induló vállalkozások kérhettek támogatást, cégenként legfeljebb 35 millió forintot. Az MVH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kirendeltségéhez összesen 248 darab pályázat érkezett, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 233 kérelmet számolt össze. Az ország észak-keleti területeiről csaknem annyian igényeltek támogatást, mint a többi régióból összesen. A legkevesebb kérelmet, 109 darabot a Veszprém megyei kirendeltség kapta.

A beérkezett kérelmekről legkésőbb december 20-ig döntenek.

Az információk a www.mgszh.gov.hu oldalon olvashatók.

Általános háttér

Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszútávon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

GMO ellenőrzések 2011. év tavaszán

A fenti célok érdekében a vidékfejlesztési miniszter 2011. április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el. Az MgSzH vizsgálja az egyes vetőmagtételek GMO szennyezettségét.